„Fej-fej mellett áll a két elnökjelölt. Az országos felmérések szerint 1 százalékponttal vezet ugyan a felmérésekben Kamala Harris, de államonként kell vizsgálni a helyzetet az elektori rendszer miatt, ami miatt valószínű, hogy Donald Trump fog nyerni. Sőt, az elmúlt három hétben annak is növekedett a valószínűsége, hogy a Képviselőházban és a Szenátusban is republikánus többség lesz. Ez pedig nagyobb teret adhat Trumpnak a tervei megvalósításához" – adott egy gyors helyzetelemzést a közelgő amerikai választások esélyeiről az Erste vezető elemzője.

Ha pedig a republikánus elnökjelölt nyer, az megdrágítaná az importtermékeket az Egyesült Államokban, mert Európára általános 10 százalékos vámot vetne ki, mint ahogy a világ többi részére is, míg Kínával szemben 60 százalékos vámot helyezett kilátásba.

„Ez a vámpolitika növelné az inflációt, de az is emelné a költségeket, ha erősödne a bevándorlókkal szembeni állami politika, mert így emelkedne a munkaerőköltség, ami végső soron tovább erősítheti a fogyasztói árindexet az Egyesült Államokban. Emiatt a FED-nek is magasabb kamatot kellene tartania. A hosszú kötvények hozamai 70-80 bázispontot emelkedtek, leginkább a 10 éveseké. Európában pedig a plusz vámterhek miatt nagyobb kamatcsökkentéseket kellene végrehajtani. Ez pedig dollárerődösödést hozna magával" – részletezte a piaci várakozásokat Miró József.

Megemlítette azt is, hogy az amerikai szövetségi költségvetésnek nagyobb bevételkiesést okozna az is, hogy 21-ről 15 százalékra csökkenthetnék a társasági adót. „Az ebből eredő, megemelkedő amerikai költségvetési kiadásokat tudja finanszírozni a világ, annak ellenére, hogy GDP-arányosan az Egyesült Államok adóssága így is 99 százalékos. Kamala Harris megválasztása is az adósság emelkedésével járna, de jóval kisebb mértékben, mint Donald Trumpé" – zárta gondolatait az Erste vezető elemzője.

Alig lehet idén magyar gazdasági növekedés

Technikai recesszióba süllyedt a magyar gazdaság, miután egymást követő két negyedévben is visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Az idei harmadik negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent éves szinten. Negyedéves összehasonlításban a gazdaság teljesítménye szintén 0,7 százalékkal csökkent. Az első háromnegyedévben összességében még 0,6 és 0,7 százalék közötti növekedést mért a KSH.

A III. negyedéves csökkenéshez a nemzetgazdaság csaknem egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye hozzávetőlegesen 2 százalékponttal járult hozzá. A visszaesést mind a piaci, mind a nem piaci szolgáltatások teljesítménye fékezte.

A vártnál sokkal rosszabb harmadik negyedéves magyar GDP-adat azt vetíti előre, hogy a negyedik negyedéves teljesítményen múlik az, hogy egyáltalán idén lesz-e gazdasági növekedés. „Negyedéves alapon minimális 0,2-0,3 százalékos visszaesést vártunk, de a kijött 0,7 százalékos csökkenés a legrosszabb rémálmainkat is alulmúlta. Vélhetően az agrárium visszaesése rosszabb lehetett a korábbi várakozásokhoz képest. Az ipar nagyjából stagnált, az építőipar visszaesése ugyanakkor várható és ismert volt" – értékelte a magyar recesszióról szóló információkat az Erste makrogazdasági elemzője.

„Az eddig kijött előzetes hangulatindikátorok és konjunktúramutatók sem azt jelzik előre, hogy a trenden sokat változtathat a IV. negyedév gazdasági teljesítménye. Az éves bővülés inkább 0,5 százalék körül lehet majd 2024-ben. Ha pozitívumokat keresünk, akkor az Audi bérgyártása Győrben lökhet a kibocsátáson, illetve az év végén beinduló debreceni BMW-gyár beindulása hozhat javulást" – foglalta össze az idei reményeket Nagy János.

A makrogazdasági elemző megjegyezte, hogy a 2025-ös 3 százalék feletti gazdasági növekedés is nehezen megugorható célnak tűnik. „Nagyon távol kerültünk ettől a céltól. Az európai keresleti adatok nem javulnak. A beinduló BMW-gyár sokat segíthet a jövő évi gazdasági teljesítményen, illetve a megvalósuló nagyberuházások és a megugró lakossági fogyasztásban lehet valamennyire bízni" – zárta elemzését a szakértő.

Nagy Károly a szerdai Reggeli Monitorban kérdezte az Erste elemzőit. A beszélgetésben még szóba került az is, hogy:

  • Összeomolna-e az amerikai államadósság finanszírozása kínai állampapír-vásárlások nélkül.
  • Mennyire számít gyengének a forint árfolyama?
  • A német GDP meglepően jó lett, emiatt még rosszabb a magyar növekedési kép.