A digitális szolfézstananyag „A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben" elnevezésű, az öt magyarországi művészeti egyetem konzorciumában korábban megvalósult uniós projekt egyik szelete, valamint annak most elkészült továbbfejlesztése.
„Az új anyag a zenei közoktatás óvodáktól középiskolákig terjedő módszertani frissítésének része, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Bartók Konzervatóriuma, valamint együttműködő partnere, a Digita erőforrásaiból és munkájaként. December végéig ingyenesen elérhető a regisztráló zenetanárok számára" – mondta dr. Benkő Szabolcs, a Bartók Konzervatórium igazgatója, a projekt irányítója.
Az új feladatgyűjtemény a magyarországi zeneiskolai szolfézsoktatás 1–6. osztályának általánosan elterjedt népdalanyagára és műzenei részleteire támaszkodik. Az anyag feldolgozása nem helyettesíti a szolfézsórákon való részvételt, de annak hathatós és változatosságot nyújtó kiegészítője. A digitális szolfézs lényege, hogy a gyerekek és fiatalok okoseszközök használatával, azokra kidolgozott, speciális feladatokon keresztül sajátíthatják el a sokszor nehéznek tűnő tárgyat.
A gyakorlófeladatok segítséget nyújthatnak az online tanításkor is, amelyben nagyobb súlyt kap a gyerekek otthoni, önálló munkája. A feladattípusok kiterjeszthetők egyéb zenei részletekre, így az órák állandó részeseivé válhatnak.
Terray Boglárka, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, a projekt szakmai felelőse hangsúlyozta: a szolfézs, majd a rá épülő zeneelmélet tárgy azért fontos, mert a zenei írás-olvasást és a zenei szerkezetek megértését fejleszti.
„Jelentősége nem kisebb, mint szövegtanulás esetében az olvasásnak és a nyelvtan ismeretének. Ahogy fáradságos munkával akár komplex regényrészletek is megtanulhatók hallás után, úgy zenélni is lehetséges a kottában való jártasság nélkül. De a megismerhető zenék minősége és mennyisége, valamint a tanulás sebessége és mélysége szorosan összefügg az önálló kottaolvasással. Tágas és gazdag világok nyílnak meg előttünk, ha képessé válunk kottaképek önálló interpretálására" – tette hozzá.
Az anyagban szereplő felvételek túlnyomórészt énekhangokon (szolmizálva), kisebb részben zongorán szólalnak meg. A népdalanyag mellett előkerül a barokk repertoárból Purcell és J. S. Bach zenéje, a bécsi klasszicizmus mestereinek vokális és hangszeres művei, valamint néhány példa erejéig Európa 15-16. századi zenéje. A feladattípusok között vannak memóriafejlesztő gyakorlatok, metrum- és ritmusgyakorlatok, a belső hallást erősítő feladattípusok, a szolmizáció és ABC-neves gondolkodás közti átjárást erősítő gyakorlat, a korálok belső szólamainak kihallását segítő feladat, funkciós basszus szerkesztése az adott dallamhoz, valamint periódus kiegészítését célzó improvizációs gyakorlat.
A továbbfejlesztést megelőző uniós kiemelt projekt öt művészeti egyetem (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Magyar Táncművészeti Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem) összefogásával jött létre, UNI-V-ARTS Konzorcium néven, amely 2,896 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert. Ennek célja volt, hogy országos szinten megújítsa a köznevelési intézmények művészetpedagógiai módszertanát, bővítse művészeti eszköztárukat, ezzel biztosítva a méltányos és minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, valamint erősítve a köznevelés eredményességét és hatékonyságát.
A projekt a Széchenyi 2020 programban valósult meg, az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával. Az utóbbi eredményeként már létrehozott, középiskolai oktatásra szánt zenei anyag továbbra is elérhető a tudastar.zeneakademia.hu portálon.
