A voksolás nemcsak arról dönt, hogy ki fogja újabb 4 évig kormányozni a világ jelentős része által el nem ismert szigetországot. Ha ugyanis a jelenleg kormányzó Demokratikus Haladó Párt marad hatalmon, sokkal nagyobb esélye van, akár egy háborús konfliktusnak is Kínával szemben. A kormánypárt ugyanis hosszabb távon sem tudja elképzelni az újraegyesülést a szárazföldi Kínával, az ellenzéki Nemzeti Párt és a Tajvani Néppárt azonban igen. Igaz, ők is csak nagyon hosszú távon.
Milyen esetben törhetne ki háború Kína és Tajvan között? Mik azok a vörös vonalak, amelyeket a nyugati országoknak nem szabad átlépniük, és melyek azok a lépések, amelyektől Kínának tartózkodnia kell? Salát Gergellyel, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával Nagy Károly beszélgetett a forró pontokról.
Szombaton amerikai hadihajó érkezett a Dél-kínai-tenger Kína által sajátjának tartott részére – közölte az Egyesült Államok hetedik flottájának parancsnoksága, hozzátéve, hogy a műveletet a hajózási szabadság jegyében hajtották végre.
A Hopper nevű romboló a Hszisa-(Paracel-)szigetek közelében járt. A területre Kína mellett Tajvan és Vietnam is igényt tart. A közlemény szerint a művelettel fel akarták hívni a figyelmet a nemzetközi jog által a térségben engedélyezett szabad tengeri közlekedésre, melyet a parancsnokság szerint Kína korlátozni igyekszik.
