Csődöt mondott az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás visszaszorítására alkalmazott hagyományos eszköztára. A tanácsadó cég gondozásában az uniós feketepiacot elemző tanulmány kiemelte: az illegális cigarettaforgalom az EU-ban több mint 35 milliárd szál, aminek az egyharmada nem ellenőrzött, hamis termék. Ugyanakkor az elcsalt 10 milliárd eurónyi forrást ésszerű adóztatással beszedhették volna a tagállamok.
A dohánytermékek túlzott drágítása az illegális kereskedelem erősödéséhez vezet, és nem befolyásolja érdemben a fogyasztást. Mindezt Franciaország esete is mutatja, ahol az árak jelentős emelése az illegális cigarettafogyasztás meredek növekedéséhez vezetett. A feketepiac 2021-ben 6,2 milliárd eurónyi elmaradt adóbevételt juttatott a bűnözők kezére a francia költségvetés helyett.
„A felmérés azt is kimutatta, hogy Franciaországban az adóemelés a 2017-es 13 százalékról 2021-re 29 százalékra növelte az illegálisan dohányzók arányát. Tehát hiába Európa egyik legmagasabb dohányadóját vetették ki a cigarettákra, nem tudták csökkenteni a dohányzást. Viszont a feketepiacot látványosan bővítették, és egyébként ugyanez a tendencia látszik a magyar piacon is" – mondta a Villanypára Egyesület elnöke.
Más országokban, például Svédországban, ahol a kevésbé káros alternatíváknak nagy hagyománya van, ott a cigarettázók száma töredéke az európai átlagnak, és a népegészségügyi mutatók is egészen más képet mutatnak.
Ficsor Zoltán hozzátette: „az egyesületünk egyelőre sztenderdnek az angol közegészségügy kutatásait tartja. Ezek szinte most már minden évben arra a következtetésre jutnak – több ezer kutatás átvizsgálása után –, hogy az ártalomcsökkentő vagy füstmentes technológiáknak 95 százalékkal kisebb kártétele van, mint a hagyományos cigarettáknak".
Az Európai Bizottság jelenleg dolgozik a dohánytermékek európai adóztatásának (és így nagyrészt árképzésének) kereteit meghatározó irányelv felülvizsgálatán, és a javaslat 2022 utolsó negyedévére várható. Az EB legutóbbi bejelentései alapján az új javaslat a füstmentes dohány- és nikotintermékekre, például az e-cigarettákra, a hevített dohánytermékekre és a nikotinos tasakokra is kiterjedne.
Egyre nagyobb a konszenzus a dohányipari és egészségügyi szakértők között, akik a különböző dohány- és nikotintermékek adóztatásának józan megközelítését javasolják. Fontos lenne, hogy az uniós adóirányelv felülvizsgálata figyelembe vegye a mai valóságot és a jelenlegi gazdasági, társadalmi körülményeket. Továbbá kihasználja a népegészségügy számára a dohányzásról nem leszokó felnőttek füstmentes alternatívákra való áttérésében rejlő előnyöket, melyek a kisebb károsanyag-kitettségből fakadhatnak.
Az ártalomcsökkentés szerepét támogatná, hogy amikor bármilyen adóemelést kell végrehajtani, annak magasabbnak kell lennie a cigaretta esetében, mely az egyik legkárosabb termék, és alacsonyabbnak az e-cigaretta, a hevített dohány és más füstmentes alternatívák esetében. Ezzel csökkenthető lenne az illegális, ismeretlen eredetű és ellenőrizetlen kereskedelem növekedésének kockázata. De az is biztosítható lenne, hogy ha a fogyasztók nem szoknak le a dohányzásról, akkor is az ismeretlen eredetű termékek felkutatása helyett inkább a kevésbé káros alternatívákra térjenek át.
A cigaretta égés nélkül fogyasztható alternatíváinak differenciált adóztatását már minden európai tagállam és az Egyesült Királyság is alkalmazza.
Ficsor Zoltánnal, a Villanypára Egyesület elnökével Lakatos László beszélgetett.
