A koronavírus-járvány 2019 végén kizökkentette a világot az addigi menetéből, és egész életünket átalakítja, illetve meghatározza azóta is. Nemcsak a munkánk folyamatát és környezetét szabta át (felborult a munkaidő és a magánélet egyensúlya, megváltozott az ahogyan és ahonnan dolgozunk), de a vírus a szociális érintkezéseinkre is nagy hatással volt (másképp és máshogy kapcsolódunk ki, mint korábban), ami arra sarkallt legtöbbünket, hogy visszafogottabban és tudatosabban éljünk, illetve jobban odafigyeljünk magunkra és a környezetünkre is. A járvány – és az ezt csak tetőző, már korábban megjelent klímaválság miatti aggodalom – alaposan felülírta mindennapi viselkedésünket, és attól függően, ki miként kezelte a változást, a bizonytalanságot és a bezártságot, úgy alakulhattak át a szokásaink is.
Dr. Petke Zsolt addiktológus szerint bár sokan a mai napig otthonról dolgoznak, így az eddigi feladatokat nyugodtabb környezetben tudták és tudják jelenleg is ellátni, ami – a munkahelyi stressz esetleges csökkenésével – visszaszoríthatta a különböző káros késztetéseket, sokaknál azonban éppen a szorongást erősítette fel. Egy stresszesebb időszak ugyanis mindig nagyobb kísértést jelenthet az ártalmas szenvedélyek iránt (például, hogy valaki rászokjon a dohányzásra vagy a mértéktelen kávé- és alkoholfogyasztásra, esetleg az online tér rabjává váljon, vagy akár étel-, vásárlás-, illetve játékfüggőségbe meneküljön). Az életünkre kiható korlátozások és a folyamatos bizonytalanságérzet miatt éppen ezért kedveltebbé válhatott minden olyan dolog, ami a szorongást csökkentéséhez járult hozzá ezekben az időkben.
Csakhogy nem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy ezek a tévesen berögzült „stresszkezelési szokások” csupán ideig óráig tűnhetnek könnyebbséget jelentő megoldásnak, sőt, hatásuk súlyos következményekkel járhat hosszútávon mind az egyénre, mind a környezetére, a társas kapcsolataira nézve. Vegyük csak például a fenti listából a dohányzás esetét: a cigarettában megtalálható nikotin egy olyan erős függőséget okozó anyag, ami a többi között olyan mellékhatásokkal járhat, mint a fejfájás, szédülés, de megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát is – hangsúlyozta a szakember. Bár ma már tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros az egészségre, és hogy számos betegség kialakulásáért felel, még ennek ellenére is jelenleg több mint egy milliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon pedig 2 millióan gyújtanak rá rendszeresen. Vagyis a dohányzás társadalmi jelentőségű kérdéskör, amely mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt, így megkerülhetetlen, hogy beszéljünk e káros szokás ártalomcsökkentési lehetőségeiről.
A tudomány jelenlegi állása szerint nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedések kialakulásáért. A cigaretta égése során keletkező füstben több ezer vegyi anyag van, amelyek közül az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) 93-ról megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A cigarettafüst ráadásul nem csak a dohányosokra, hanem közvetlen környezetükre is káros, tehát szinte mindenki ki van téve a cigarettafüst okozta ártalmaknak.
Épp ezért a legjobb, ha eleve el sem kezdjük a dohányzást, így tudjuk a legjobban megvédeni saját magunk és szeretteink egészségét. Ha már dohányzunk, akkor törekedni kell arra, hogy mihamarabb abbahagyjuk ezt a káros szokást, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai. „Habár a leszokás nem könnyű, aki elhatározta magát rá, minden eszközzel támogatni kell, hiszen már a leszokást követő első napoktól kezdve csökken a potenciális betegségek kialakulásának kockázata” – tette hozzá Petke.
Ugyanakkor vannak olyan felnőtt dohányosok, akik valamiért mégsem szoknak le. Az addiktológus azt tanácsolja, nekik érdemes segítséget kérniük a leszokáshoz, vagy tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már léteznek a cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes alternatívák, melyek a hagyományos dohánytermékeknél lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak azok számára, akik nem szoknak le. És bár az égés és füst hiánya miatt a cigarettánál lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak, hosszú távú hatásukkal kapcsolatban még jelenleg is folynak a kutatások.
Az égés és füst nélkül működő, úgynevezett füstmentes technológiák használatával – különböző mértékben, de – csökkenthetőek a dohányzás ártalmai. A hasonló elven működő technológiákon belül is nagy működésbeli különbségek lehetnek, a különböző technológiákra való áttéréssel pedig különböző fokú ártalomcsökkentés érhető el. A füstmentes technológiák közé tartozik például az e-cigaretta, a dohányhevítéses technológia, vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna. Előbbi dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst, valamint hamu se képződjön.
Ugyanakkor ezen technológiák sem kockázatmentesek – magyarázza a szakember, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint.
Egy dolog azonban biztos: a dohányzás ártalmait kizárólag csak úgy kerülhetjük el, ha tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás.
