A hivatalos hurrikánszezon már június elején elkezdődik, és fél évig tart. Ugyanakkor a Berylhez hasonló erősségű ciklonok jellemzően csak augusztus közepétől, szeptember elejétől szoktak kialakulni – mondta az Erste részvényelemzője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában. „Ennek oka, hogy a 4-es, 5-ös erősségű hurrikánokhoz két alapvető feltétel szükséges. Nagyon magas páratartalmú levegő, és 26-27 Celsius fokos víz, ami általában csak augusztus végétől jellemző a Karib-tengeren" – tette hozzá Nagy András.
Ami igazán vészjósló lehet, az az, hogy az eddigi legerősebb, 2005-ös hurrikánszezon is hasonlóan korán robbant be a térségben. Ekkor tombolt Katrina, aminek következtében több mint 1800 ember veszítette életét, és az anyagi károk is nagyon jelentősek voltak, elérték a 125 milliárd dollárt. „A 2005-ös szezonban összesen huszonnyolc olyan erősségű vihar pusztított, amely nevet is kapott. A Beryl érkezése kapcsán most sokan meglátták a párhuzamot a két hurrikánszezon között, de a szakértők is arra figyelmeztetnek, hogy idén a szokásosnál több és nagyobb intenzitású trópusi ciklonra van kilátás" – magyarázta Nagy András. A tavalyi év egyébként viszonylag enyhén alakult ebből a szempontból.
Komoly ütést kaphat a globális olajpiac: amikor még csak közeledett a Beryl az Egyesült Államokhoz, máris heves reakciókat láthattunk a kőolaj piacán. A jegyzésárak megemelkedtek, a befektetők ugyanis attól tartottak, hogy a vihar jelentős károkat okozhat a Karib-térség olajinfrastruktúrájában. A pánik most csak rövid távon csendesedett el, hosszabb távon ismét várhatók hasonló turbulenciák.
A Mexikói-öbölben az olajfúrás számít kiemelkedőnek, napi kétmillió hordót hoznak felszínre, ami az USA teljes kitermelésének 15 százalékát jelenti – tette hozzá az Erste részvényelemzője. Ezeket a nagy olajfúró tornyokat a tenger közepén offshore kutaknak hívják, és ha közeleg egy hurrikán, akkor biztonsági okokból mindenképp bezárják néhány napra, és evakuálják a személyzetet. Ha pedig kár keletkezik az egyébként igen sérülékeny infrastruktúrában, akkor jóval nagyobb termeléskiesés is bekövetkezhet.
Nagy András hozzátette: a partvidéken elhanyagolható a kitermelés, ott inkább – főleg Texasban – a finomítói létesítmények dominálnak. Olyannyira, hogy a déli államban található az USA teljes finomítói kapacitásának nagyjából a fele, 47 százaléka. Ezek az objektumok viszont jóval kisebb kockázatnak vannak kitéve, hiszen a hurrikánok erejét az alatta lévő víztömegek garantálják, úgyhogy a szárazföldi részekhez érve rendszerint szelídülnek a nagy trópusi viharok.
Először Nagy Jánost, az Erste makrogazdasági elemzőjét, majd Nagy Andrást, az Erste részvényelemzőjét kérdezte Imre Lőrinc.
A beszélgetés második felében a hazai inflációs környezetről, a friss, júniusi fogyasztói árindexről volt szó. A 3,7 százalékos adat csökkenésnek és pozitív meglepetésnek számít, a változékony tételektől szűrt maginfláció viszont már ragadósabbnak bizonyul – mondta az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János. Az interjúban szóba került még az is, hogy mi okozta a pozitív meglepetést az inflációban, és meddig tarthat a szolgáltatói szektor áremelkedése. De arra is kitértünk, hogy milyen inflációs pálya várható az év hátralévő részében, ismét megugorhat az árindex?
