Nem voltak fundamentális okai az elmúlt egy hét forintgyengülésének – mondta az Erste makrogazdasági elemzője. A Moody’s sem változtatott a magyar adósbesoroláson, mégis az euróval szembeni jegyzés átlépte a 390-es árfolyamszintet. A gyengülésnek az áprilisi termék-külkereskedelmi adat vetett véget, miután a KSH 1,8 milliárd eurós többletről jelentett. Ennél is pozitívabb hír lehet, hogy az export jelentős mértékben megugrott, éves szinten több mint 8, havi alapon 1,7 százalékkal bővült a kivitel. Mindeközben az import márciushoz képest gyakorlatilag stagnált.

Nagy János szerint az adat megnyugvást hozott a forint piacára, ami nagyon nem festett jól az elmúlt időszakban. Ennek hátterében valószínűleg a magyar tőzsdei cégek meglehetősen nagymértékű osztalékfizetései állhattak. „A külföldi befektetők tömegesen átváltották a magyar devizában kapott osztalékot, a jól megérdemelt jussukat a tulajdonrészükért cserébe, ami gyengítette a hazai fizetőeszköz árfolyamát” – magyarázta az elemző.

Összességben a magyar export élénkülése nem jelenti azt, hogy a külső felvevőpiacaink helyzete nagymértékben javult volna – tette hozzá Nagy János. Bár az első negyedéves euróövezeti GDP a vártnál kissé jobban alakult, és a szolgáltató szektor kilátásai is jók (a nyári sportesemények, a németországi futball-EB és a párizsi olimpia tovább javítják az optimizmust ebben a szektorban), azért még mindig nagyon szerénynek nevezhető a kilábalás a gazdasági visszaesés után.

Az Európai Központi Banktól csütörtökön várható 25 bázispontos kamatcsökkentése sem valószínű, hogy nagymértékben segítené a vállalati beruházások felfutását. „Inkább csak egy jelképes, egyszeri kamatcsökkentésről lehet szó, nem egy monetáris lazító ciklus megkezdéséről” – mondta az Erste makrogazdasági elemzője.

Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy a legutóbbi euróövezeti inflációs növekedés (2,6 százalék lett az éves fogyasztói árindex, az egy hónappal korábbi 2,4 százalék után) óvatosabb magatartásra kényszerítheti a testületet. Ettől függetlenül holnap megjelenik egy friss gazdasági prognózis is az EKB részéről, ahol talán némi pozitív elmozdulás lesz az idei 1 százalékos gazdasági növekedés irányába – tette hozzá Nagy János.

Olcsóbb chipekkel és saját gyártókapacitással kampányol az Intel

Az elmúlt időszakban olybá tűnt, hogy csak és kizárólag az Nvidiáról szólt a chipgyártás és a mesterséges intelligencia iparág. Ez persze nem véletlen, hiszen a grafikus processzorok piacán 80-90 százalékos részesedéssel bír az amerikai chipfejlesztő, amely a tajvani Computex technológiai konferencián is előrukkolt néhány nagy bejelentéssel. Ezek közül kiemelhető, hogy 2026 után az eddigi kétéves fejlesztési ciklusról átállnak arra, hogy évente mutatnak be új terméket – mondta az Erste részvényelemzője.

Péntek Ádám szerint az iparágban óriási lehetőségek rejlenek, főleg a mesterséges intelligencia felfutása miatt a nagy adatközpontoknak, de a lakossági számítógépeket fejlesztő cégeknek is egyre több chipre lesz szükségük. „Jelenleg a kereslet meghaladja a kínálatot, és a nagy amerikai cégek, így az Nvidia, az AMD vagy az Intel is inkább chipfejlesztők, semmint gyártók. A termelésben a tajvani TSM (Taiwan Semiconductor Manufacturing) a globálisan meghatározó szereplő” – tette hozzá az elemző.

A konferencián szintén részt vevő Intel ebből a szempontból próbálja csökkenteni a távol-keleti függőséget, saját gyártó kapacitások létrehozásával Ázsiában, Németországban és az Egyesült Államokban is. Az amerikai kormány pedig nagymértékben támogatja ezen irányú terveit, például egy 8,5 milliárd dolláros vissza nem térítendő támogatás formájában. „Az Intel emellett azzal próbálta felhívni magára a figyelmet a tajvani konferencián, hogy az Nvidia csúcskategóriás termékéhez képest harmadával olcsóbb processzort dob a piacra, emellett energiatakarékosabb megoldásokat is kínál” – zárta gondolatait Péntek Ádám.

Az első részben Nagy Jánossal, az Erste makrogazdasági elemzőjével, majd Péntek Ádámmal, az Erste részvényelemzőjével Imre Lőrinc beszélgetett.