Az arany árfolyama pünkösdhétfőn lépte át a 2450 dolláros unciánkénti szintet, és bár a történelmi csúcsról lefelé korrekciót láthattunk, a hosszú távú kilátások továbbra is biztatóak a nemesfémnél. „Az aranyárfolyam emelkedésének hátterében az áll, hogy kezd visszakerülni a világ monetáris rendszerébe. Főleg a keleti jegybankok növelték meg az arany kitettségüket az elmúlt időszakban” – magyarázta az Erste olaj- és gázipari szakértője.

Bár az arannyal összehasonlítva nem kiugró az ezüstárfolyam emelkedése, mégis önmagában nézve 20 éves csúcsra kapaszkodott a nemesfém ára, amely elérte a 32 dollárt unciánként. Az ezüstöt az arany felfutása és húzóereje mellett az is támogatja, hogy a napelemgyártás egyik legfontosabb alapanyaga, így további keresletbővülésre lehet számítani – mondta Pletser Tamás.

Itt még nem értek véget a rekorddöntések

A réz árfolyama az aranyhoz hasonlóan mindenkori csúcsára emelkedett a londoni fémtőzsdén, megközelítve a 11 ezer dolláros tonnánkénti szintet. A réz felfutásának hátterében egyértelműen az elektrifikáció fokozódása áll, ugyanis akár a transzformátorokhoz, akár az elektromotorokhoz elengedhetetlen a szerepe.

A következő két évtizedben megduplázódhat a réz iránti kereslet, ugyanakkor a kínálat nem tudja olyan mértékben lekövetni ezt a trendet – véli a szakértő. Az elmúlt 10-15 évben ugyanis csak két nagyobb rézbányát nyitottak globálisan. „Hosszú időnek, akár tíz évnek is el kell telnie ahhoz, hogy egy rézbánya termőre forduljon. Ennek egyik legfőbb oka, hogy nagyon sok környezetvédelmi engedély beszerzése szükséges egy ilyen létesítményhez” – tette hozzá.

Aránytalanul nagy hangsúlyt kap az elektromos autózás

„Ha valaki megnéz egy réz- vagy egy kobaltbányát, akkor láthatja, hogy az elektromos motorok gyártásához nem éppen biztató fejlesztéseken keresztül vezet az út. Egy ilyen létesítmény megépítéséhez sokszor több száz négyzetméternyi erdőt is le kell tarolni” – hangsúlyozta. Ráadásul egy villanyautó gyártásához tízszer annyi anyagot kell megmozgatni, mint egy belső égésű motorral hajtott jármű előállításához. Ha azt a kérdést vizsgáljuk, hogy még így is megéri-e inkább az e-autózásra átállni, akkor azt a tényezőt kell figyelembe vennünk, hogy a jármű töltéséhez szükséges elektromos áramot hogyan tudjuk előállítani.

Kínában például, ahol leginkább kőszénalapú az áramtermelés, kevésbé térül meg környezetileg az elektromos autózás, mint Európában. Az öreg kontinensen az energiatermelés egyharmada megújuló erőforrásokból táplálkozik, ami messze előtte van a kínainak (persze nem mindegy, hogy Norvégiáról vagy Lengyelországról beszélünk). „Összességében viszont, ha a jelenlegi elektromosautó-állomány megduplázódik, akkor nem vagyunk sokkal előrébb a szén-dioxid-kibocsátás területén” – emelte ki Pletser Tamás.

Az olaj- és gázipari szakértő szerint a hangsúlyok sem éppen egészségesen oszlanak el. A közlekedés ugyanis a világ CO2-kibocsátásnak a negyedéért felel, az autózás pedig egy még kisebb szeletét teszi ki, mégis folyton az elektromos járművekről beszélünk, nem pedig az acélgyártásról vagy a mezőgazdaság működésének zöldítéséről. „Viszonylag nagy erőfeszítéssel próbálunk olyan problémát megoldani, ahol viszonylag csekély eredményt lehet elérni a szén-dioxid-emisszió csökkentésének a területén” – foglalta össze. Egy másik, sokkal nagyobb eredménnyel kecsegtető témakör lehetne például a házak szigetelésének kérdése.

A beszélgetés második felében Miró József, az Erste vezető elemzője volt a vendégünk. Vele szóba került az, hogy: mi indokolta a Magyar Nemzeti Bank újabb, 50 bázispontos kamatcsökkentését? Véget ért-e a dezinfláció Magyarországon? Továbbá arról is szó volt, hogy ismét fellángolt a vita a kormány és az MNB között. A Reggeli Monitor műsorvezetője Imre Lőrinc.