Az Európai Központi Bank elkészítette az első negyedévre vonatkozó hitelezési felmérését. Ebből az derül ki, hogy továbbra is igencsak nyomott és visszafogott az új hitelek iránti kereslet a vállalati és a lakossági oldalon egyaránt – mondta az Erste részvényelemzője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában. „Főleg a hosszú lejáratú hiteleknél alacsony az új kötések száma. Ez a vállalatoknál a beruházási aktivitás és a gyenge gazdasági teljesítmény miatt van így, a lakosságnál, a jelzálog hitelpiacon pedig a fogyasztói bizalom tűnik még mindig hiánycikknek" – magyarázta Nagy András.
Stabil keresletet egyelőre csak a rövid lejáratú fogyasztási hiteleknél tapasztalnak a bankok, akik ettől függetlenül jól profitálnak a magas kamatkörnyezetből és kamatjövedelmekből. Talán Franciaországban láthatók már a hitelpiaci felfutás első halvány jelei, ahol a bankok közötti megélénkülő verseny hatására egyre kedvezőbb hitelkondíciókkal találkozhatnak a fogyasztók.
Összességében viszont a kamatterhek, a drágább finanszírozás még jelentősen visszavetik az új hitelfelvételek dinamikáját az euróövezet négy nagy piacán, vagyis Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban egyaránt. Ezen a helyzeten az Európai Központi Bank segíthet a várakozások szerint hamarosan.
Történelmi lépésre készül az EKB
A modern gazdaságtörténetben általános jelenség, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő FED hamarabb reagál a makrogazdasági környezet változására, a kamatok emelésével vagy csökkentésével. Idén viszont a történelem során talán először megváltozhat a korábbi sorminta.
„A befektetők 90-100 százalékos magabiztossággal várnak kamatcsökkentést az Európai Központi Banktól már a júniusi ülésen. A FED részéről csak 60 százalékos a valószínűsége mindennek, az amerikai jegybank inkább csak júliusban vághatja a kamatokat először" – fűzte hozzá az Erste részvényelemzője. Sőt, összességében idén az EKB-től három-négy, míg a FED-től csak kettő-három kamatcsökkentést áraz a piac.
Nagy András szerint ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy míg az euróövezetben jelentősen visszaesett a gazdasági növekedés, addig az Egyesült Államokban azért idén is 2 százalék körüli GDP-bővülés várható feszes munkaerőpiac és erőteljes bérdinamika mellett. Vagyis a másodkörös inflációs hatások jóval magasabbak a tengerentúlon, ezért lehet indokolt a szigorúbb monetáris környezet fenntartása hosszabb távon.
Az EKB „beelőzésének" a devizapiacon lehet jelentős hatása. Egyre több cikk születik arról, hogy az euró/dollár árfolyam ismét leeshet a paritásra, vagyis egy az egyben válthatják az eurót a dollárral. Legutóbb 2022 végén, egy rövid periódus erejéig volt erre példa. És bár ez még most is egy kevéssé valószínű forgatókönyv, az európai kamatcsökkentések elkezdése mindenképp a dollár malmára hajthatja a vizet.
A beszélgetés második felében Péntek Ádámot, az Erste elemzőjét kérdeztük, az amerikai gyorsjelentési szezon kezdetéről. Vele szóba került az, hogy: mely szektor lehet az első negyedéves jelentési szezon nyertese? És a vesztese? Mely ágazat örülne leginkább a kamatcsökkentésnek? Még mindig mindent visz a mesterséges intelligencia a vállalati kommunikációban?
Először Nagy Andrást, az Erste részvényelemzőjét, majd Péntek Ádámot, az Erste elemzőjét kérdeztük a Reggeli Monitorban. A műsorvezető Imre Lőrinc.
