A magyar jegybank egy új monetáris politikai ciklust kezdett az első félév lezárultával. A Monetáris Tanács 25 bázisponttal, 7 százalékra szállította le az alapkamatot. A korábbiakhoz képest kisebb lépésköz leginkább a megváltozott kockázati környezettel, a forint elmúlt hetekben látott gyengülésével magyarázható. „Nagyobb volatilitás alakult ki a pénzpiacokon az Európai Parlamenti választások után, ami a hazai fizetőeszköz árfolyamán is meglátszott. Az MNB a mostani döntésével annak a kamatsávnak a felső szintjét érte el, amire már korábban is számítani lehetett" – mondta az Erste vezető makrogazdasági elemzője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.
Véget ért az egyenletesen csökkenő infláció korszaka
Nyeste Orsolya szerint az óvatosabb lépés hátterében az is szerepet játszott, hogy májusban némiképp emelkedett, és 4 százalékra kúszott az éves infláció Magyarországon. A második félévben pedig folytatódhat ez a tendencia. Az MNB is a fogyasztói árindex növekedését várja, még hogyha ez nem is egyenletes pályán mozog majd.
„A következő hónapokban egy trend nélküli mozgás látható majd az inflációban, hol kisebb, hol nagyobb számokkal. Sőt, az sem kizárt, hogy ismét visszatérünk majd egy-egy hónapban a jegybank 2-4 százalék közötti inflációs sávjába. Ami biztosnak tűnik, hogy elsősorban a bázishatás miatt decemberben 5 százalék fölé ugrik a fogyasztói árindex, innen kezd el majd megint csökkeni jövő januártól" – magyarázta az elemző.
A nagy jegybankok monetáris politikai döntései is meghatározóak lesznek az MNB jövőbeli lépései kapcsán. Főként a FED kamatcsökkentési ciklusának az elkezdése lehet irányadó a Magyar Nemzeti Bank számára. „Virág Barnabás jegybanki alelnök nem mondta ki kedden, hogy kész, vége a kamatcsökkentéseknek. Az is, lehet, hogy most fél évre szünetelteti a kamatvágásokat az MNB, de elképzelhető olyan forgatókönyv is, hogy még egy-két, 25 bázispontos csökkentés belefér az év végéig" – tekintett a jövőbe Nyeste Orsolya.
Előrehozott választások borzolják a kedélyeket Franciaországban
Nagyon gyengén szerepelt az Európai Parlamenti választásokon Emmanuel Macron francia elnök pártja. Szárnyalt viszont a Marine Le Pen vezette, szélsőjobboldalinak titulált Nemzeti Tömörülés. Az államfő az eredmények fényében előrehozott választások kiírását jelentette be (az első fordulót június 30-án, a másodikat július 7-én tartják), ezzel pedig pénzpiaci lavinát indított el.
Talán a kötvénypiaci hatások voltak a legszembetűnőbbek: a francia és a német tízéves állampapírhozamok közötti különbség az elmúlt tíz évben nem látott mértékűre duzzadt. „A két állampapír között hozamprémium a korábban megszokott szintről 25 bázisponttal ugrott a 75-80 bázispontos tartományba. Ez már a portugál és spanyol kockázati felár közül mozog" – mondta az Erste részvényelemzője.
Nagy András hozzátette: a részvénypiaci reakciók is igencsak negatívak voltak. A francia CAC 40 öt százalékos eséssel vette tudomásul az előrehozott választások tényét. A Goldman Sachs alternatív részvénypiaci indexe pedig – ami a francia piacról élő társaságok árbevétele alapján számítódik –, tíz százalékkal zuhant. De a dollár euróval szembeni erősödése is a zűrzavaros francia belpolitikai helyzettel magyarázható elsősorban.
Mindeközben már az Európai Parlamenti választások előtt is komoly aggályokat vetett fel az elemzőkben, befektetőkben a francia költségvetés helyzete, ami egy esetleges jobboldali győzelem esetén még rosszabb helyzetbe kerülhet. A jelenlegi ígéretek alapján 3,5 százalékponttal dobnák meg az államháztartási hiányt a Nemzeti Tömörülés gazdasági intézkedései, egy olyan helyzetben történhetne ez, amikor az Európai Unió egyébként is túlzott deficiteljárást kezdeményezhet Franciaországgal szemben.
A beszélgetés első felében Nyeste Orsolyát, az Erste vezető makrogazdasági elemzőjét, majd a másodikban Nagy Andrást, az Erste részvényelemzőjét kérdeztük. A június 19-i Reggeli Monitor műsorvezetője, Imre Lőrinc.
