A hőközpontok teljes felújítása, új vezetékszakaszok létesítése, új fogyasztók távhőre kapcsolása, távhővezeték szakaszok technológiaváltó felújítása, forróvízkazánok energiahatékonyságot fokozó cseréje és hőközpontok távfelügyeleti rendszerbe kötése a célja annak a fejlesztésnek, mely 3,854 milliárd forint összegű, 50%-os mértékű vissza nem térítendő európai uniós támogatással valósul meg.

A beruházások a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. és a BKM Nonprofit Zrt. konzorciuma által benyújtott KEHOP-5.3.1-17-2018-00034 számú „Stratégiai gerincvezeték létesítése és energiahatékonysági fejlesztések a BKM Nonprofit Zrt. távhőrendszereiben” című projekt keretén belül létesülnek.

Egy kisebb falu éves áramigényével csökkenti villamosenergia-felhasználását a Főtáv. A BKM Nonprofit Zrt. távhőszolgáltatási és energetikai vezérigazgató-helyettese a Trend FM-nek azt mondta, hogy a fenntarthatóság központi szerepet játszik a soron következő modernizálásban. Orbán Tiborral Molnár Gábor beszélgetett.

Jelenleg Budapest épületeinek hőellátását túlnyomórészt földgázzal üzemelő egyedi hőtermelő berendezések látják el. A pontforrások magas száma hátrányosan befolyásolja a főváros levegőszennyezettségi szintjét. Az új fogyasztók távhőrendszerbe kapcsolása révén a KEHOP-projekt Budapest levegőminőségét érdemben javítja.

Fontos előrelépés, hogy Budapesten, az V. kerület északi részének távhőellátása érdekében megépül a XIII. kerületi Radnóti Miklós utca és az V. kerületi Markó utca között a Pannónia utcai távhővezeték – új belvárosi fogyasztók további csatlakozásának biztosítására. A pályázat keretén belül tervezik a megépülő Testnevelési Egyetem, illetve a távhőszolgáltatási piac bővülésének kiszolgálásához az Alkotás utcai gerincvezeték megépítését.

A jelenleg üzemelő hőközpontok egy részének alkotóelemei technológiailag elavultak, a hő- és villamosenergia-veszteségük a kor színvonalához képest magas. A háromfázisú villamos motorokkal hajtott szivattyúk nem fordulatszám-szabályozásúak, ezért ezen hőközpontok alkotóelemei korszerűsítésre szorulnak.

A projekt fontos része továbbá a meglévő távhővezetékek korszerűsítése. A primer vezetékhálózat egyes szakaszai elavultak, fajlagos hőveszteségük részben a környezeti hatások, részben a korunk elvárásainak nem megfelelő anyagok miatt magas. A hőveszteségek csökkentése és a vezetékekhez tartozó szerelvények megújítása jelentős energia-megtakarítást eredményezhet.

A Rózsakerti fűtőműben üzemelő 3 db, egyenként 4,65 MW hőteljesítményű, földgáztüzelésű forróvízkazán részleges kiváltására a hőigényekhez illeszkedően a jó kihasználású „zsinórterhelés" mértékéig két db, egyenként 0,55 MW hőteljesítményű kondenzációs kazán telepítése történik meg, jelentősen növelve a hőforrás telepi hatásfokát.

A távfelügyeleti rendszer alkalmazása optimalizált energiafelhasználást tesz lehetővé, továbbá a felügyelt technológia általános automatizáltsági szintjét emeli. Ennek révén energiatakarékos üzemeltetést biztosít hatékony erőforrás-gazdálkodás mellett.

  • Az öt eltérő jellegű, energiahatékonyságot növelő és környezeti teljesítményt javító intézkedés éves szinten a villamosenergia-igényeket összesen 280.591 kWh-val csökkenti, a távhőpiac hőtermelésének bővülésével elmarad a távhőre kapcsolt létesítmények földgázfelhasználása, továbbá 2.363 GJ-lal csökken a rózsakerti kazánok földgázigénye is.
  • Az üvegházhatású gázok éves csökkenése 8129 tonna – ami megfelel mintegy 570 hektár erdőszéndioxid-megkötő hatásának.
  • Az energiahatékonysági fejlesztések által elért primerenergia-felhasználás csökkenése pedig összességében 121.420 GJ/év értékűre várható – ez mintegy 3500 háztartás éves gázfogyasztásának felel meg.

A projekt a Budapesti Közművek FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divízió középtávú stratégiai célkitűzéseinek teljesítését szolgálja, és egyúttal összhangban van a Nemzeti Energiastratégia 2030. Zöld Távhő Programjával, valamint a főváros levegőtisztaságának javítását célzó Budapesti Klímastratégiával.