A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben a karbantartások oroszlánrészét évente, másfél évente „nagy leállás" keretében végzik el a szakemberek. A karbantartás idejére fokozatosan állítják le a berendezéseket, majd elvégzik rajtuk a szükséges javításokat. Ekkor szinte teljesen kiürítik a bunkerteret is, ami egyébként az év többi részében szünet nélkül fogadja a kukásautókban érkező hulladékot.
Az idei nagykarbantartás kiemelt jelentőségű volt a főváros hosszú távú energiaellátása szempontjából, mert sor került az erőmű gőzturbinájának felújítására is. A turbina forgórészét a gyártó csehországi gyártóművében újították fel, az utolsó két, különösen elhasználódott lapátsorát kicserélték, majd a teljes forgórészt kiegyensúlyozták és az üzemi fordulatszám 110%-án vákuumkamrában is letesztelték. A forgórész ezután érkezett vissza a Budapesti Közművek rákospalotai telephelyére, ahol a szakemberek összeszerelték és újra üzembe helyezték a teljes berendezést.
Ezen a komplex feladaton túl is jelentős karbantartási munkák zajlottak az üzemben: a leállás alatt sor került technológiai csővezetékek cseréjére, valamint a kazánok rostélyhengerei és fűtőfelületei, továbbá a villamos berendezések is átestek az ilyenkor szükséges karbantartáson.
A Hulladékhasznosító Mű határidőre történő visszaindulását a kezdődő FINA Világbajnokság is megkövetelte. A sportesemények fő helyszínét jelentő Duna Aréna létesítményeinek fűtéséhez, használati melegvíz-igényéhez és a medencék megfelelő hőmérsékletéhez szükséges hőenergiát ugyanis a FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divízió biztosítja.
A csaknem 5 MW teljes hőigényű Duna Aréna éves távhőfogyasztása mintegy 30 ezer GJ, amely közel ezer átlagos méretű háztartás éves fogyasztásának felel meg. Ezt a hőenergiát a BKM Hulladékhasznosító Műve biztosítja, amely nyári időszakban egyedül szolgálja ki a teljes észak-pesti hőkörzet mintegy 60 ezer távhőfogyasztóját. A Hulladékhasznosító Mű nagy karbantartásának határidőre történő befejezése tehát azt is jelenti, hogy az Aréna által a világbajnokság két hete alatt elfogyasztott távhőmennyiség kizárólag települési szilárd hulladék termikus hasznosításából származik, amely döntően megújuló energiatermelésnek minősül.
A Budapesti Közművek erőműve működése során termikusan ártalmatlanítja a Budapesten keletkező települési szilárd hulladék 60 százalékát, mintegy 380 ezer tonnát. A tavaly rekord-távhőtermelést (1 millió GJ) elérő üzem mintegy 28 ezer átlagos budapesti háztartás éves távhő-, valamint 36 ezer háztartás áramigényét biztosította környezetbarát, fenntartható módon. Ez körülbelül 28 millió m³ import földgáz-megtakarítást és 60 ezer tonna CO2 kibocsátás-csökkenést jelentett az országnak. Az erőműben alkalmazott ötlépcsős füstgáztisztítási eljárás révén a létesítmény működése megfelel a legszigorúbb hazai és uniós környezetvédelmi normáknak.
A Budapesti Közművek tervei szerint a turbinafelújítással ez a tavaly elért eredmény még tovább fokozható, jelentősen támogatva a főváros energiaellátását.
