Újdonságnak számított Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter legfrissebb bejelentése a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Míg korábban folyamatosan a nullszaldós büdzsé kialakítását hangoztatta, a tárca vezetője legutóbb a bruttó hazai termék (GDP) arányában már 2,4 százalékos 2017-es hiányról beszélt. A Költségvetési Tanács készhez kapta véleményezésre a jövő évi államháztartásról készülő törvénytervezetét, amelyben jelentősen, 27-ről 5 százalékra mérsékelnék az baromfihús, a tej és a tojás általános forgalmi adóját (áfa), továbbá lejjebb vinnék az internet-használat és az éttermi szolgáltatások áfáját is.
György László, a Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza mindenképpen figyelemre méltónak nevezte a tervezés alatt álló, jövő évi költségvetés új irányát, egyszersmind megjegyezte: a maastrichti három százalékos korlát így sincs veszélyben. Ugyanakkor a közgazdász úgy véli – s ezt a Századvég prognózisában is kifejezésre jut –, hogy a 2,4 százalékos jövő évi deficit-terv inkább a pesszimista forgatókönyvet képviseli. A majdani tény-adat nagy valószínűséggel jóval a közzétett szint alatt alakul majd, még a megvalósuló áfa-csökkentésekkel is. Ahogyan az idei kétszázalékos hiány sem valószínű, hogy „összejön”; a kutatóintézet legfeljebb 1,6 százalékos deficitet jósol 2016-ra.
A jövő évi költségvetésre vonatkozó derűlátásukat György László a várhatóan ismét felpörgő uniós támogatások mellett a gazdasági folyamatokat általában átható várakozások kedvező megítélésével is magyarázta. Meggyőződése szerint manapság, a negyedik ipari forradalom küszöbén, amikor az információ és az internet egyre fontosabb szerephez jut, minden gazdasági folyamatot a várakozások határoznak meg. Az alapvető élelmiszerek áfájának leszállításával pedig a kormány valójában a már korábban megkezdett rezsi-csökkentést folytatja, amit különösen a lakosság szerényebb jövedelmű, húsz-harminc százaléka érzékel majd igazán pozitívan. Körükben ugyanis az általános havi kiadások harminc százaléka rezsire megy el, és majdnem ugyanennyi élelmiszerre. A rezsicsökkentést már érezhették a saját bőrükön, jövőre az áfa apasztását is fogják.
A most látszólag „félretett” nullás költségvetés szándéka azonban nem került túl messze a valóságtól, hiszen a pénzügyi kormányzat valójában a működés kiadási és a bevételi oldalán azonos összeggel kalkulál, a hiány az egyes kiemelt intézkedések, fejlesztések miatt alakul ki. Ezek után már csak azt kell tisztázni, hogy mi számít működési költségnek? - tette fel a kérdést a Századvég vezető kutató munkatársa. Figyelembe véve azt is, hogy az államháztartás adósságkamatoktól megtisztított, úgynevezett elsődleges egyenlege már rég nem deficites. Az éves, a GDP négy százaléka körül alakuló kamatteher mellett a két százalék körüli hiányok nem is nullás, hanem pozitív szaldóra utalnak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tehát mindig óvatosan tervez és készít prognózist, valamint szereti a pozitív meglepetéseket. Még akkor is, ha a többletkiadások forrását a gazdasági növekedés mellett, más módon, így akár az adóbeszedés hatékonyságának a növelésével is lehet ellentételezni. Például az e-számlák kötelezővé tételével, ami sokat lendíthetne a gazdaság további fehérítésén - mutatott rá György László. Az a tény pedig, hogy a kormány a hosszú évek alatt megszokottaktól eltérően, már április 26-án benyújtja a jövő évi büdzsé tervezetét az Országgyűlésnek, tökéletesen illeszkedik az új gazdaságpolitika eszközrendszeréhez. A 2008-as nemzetközi pénzügyi válság óta a régi, megszokott közgazdaságtudomány is válságban van, a magyar új megoldások pedig láthatóan működnek - tette hozzá.
Pontosan ez az oka annak is, hogy a nagy nemzetközi hitelminősítők még mindig nem sorolták át a magyar szuverén adósságállományt a befektetésre ajánlott kategóriába. Miközben a piac már régen megtette azt és beárazta a magyar gazdaság sikereit. A számok és az elért eredmények önmagukért beszélnek, s a hitelminősítők el is ismerik a makro eredményeket, csak az odavezető út nem tetszik nekik. Egyébként már biztosan nincs messze hazánk a felminősítéstől - hívta fel a figyelmet a kutató közgazdász: a Moody's-nál automatikusan egy kategóriával feljebb kerül azon ország besorolása, amelyik államadósságában harminc százalék alá csökken a devizakitettség, valamint kettővel feljebb srófolják az osztályzatot, ha ez a mérték 25 százaléknál is kisebb lesz. A magyar államadósság összetételében idén február 29-én 32 százalékos volt a devizában fennálló kötelezettség, amelyből a minap újabb, közel kétszázaléknyit törlesztettünk. Azaz már csak napok vagy akár órák kérdése és elérjük a felminősítéshez kívánatos szintet - mutatott rá a szakember. A Századvég Alapítványnak kiemelt ügye a kormány otthonteremtési politikájának támogatása, azon belül is a magyarországi demográfiai helyzet javításának segítése. György László szerint sorskérdés, hogy a magyarság megmarad-e a Kárpát-medencében vagy mások népesítik be a területet.
Egyebek mellett erről is szólt a héten tartott Családi Otthonteremtési Program és Növekedés című, nagyszabású konferenciájuk is, ahol kormányzati és szakértői szinten is eszmét cseréltek a résztvevők. A kutatóintézet számos kalkulációja és elkészített modellje alapján a vezető közgazdász úgy látja, rövid és középtávon is megvan a finanszírozási mozgástere az új családpolitikának a központi költségvetésben, miközben az államadósságot is folyamatosan tudjuk csökkenteni. Továbbá, amennyiben sikerül a jelenlegi 1,44 százalékról, a rohamos népességfogyást megállítva, 1,6 százalékra felhizlalni a magyarországi termékenységi rátát, akkor 2045-2050-re a nyugdíjkassza egyenlegében tartós pozitív változás jöhetne létre, igazolva a mostani kormányzati intézkedéseket. További számításaik alapján pedig kimutatták, hogy, ha csak öt ezerrel emelkedne az újonnan épülő lakások száma, már a költségvetésnek is megérné az otthonteremtési program.
A beszélgetést itt hallgathatja meg!
A műsor együttműködő partnere a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány.
