Ismét közölték, hogy a további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása határozza majd meg. Az Erste Bank junior makroelemzője, Varga Zsombor szerint a várakozásokkal ellentétben még a kommunikáció szintjén sem szigorított a jegybank, tartósan fennmaradhat tehát a laza monetáris politika. Andor Attila interjúja.

Itt hallgathatja meg az interjút.

Romlott a nemzetközi környezet. A megjelent közleményben a döntéshozók kiemelték a romló nemzetközi környezetet, a Fed megkezdődött, és az EKB várható monetáris lazítását. Felhívták rá a figyelmet, hogy az inflációs alapfolyamatokban a lefelé mutató kockázatok erősödtek, de azok mértékének megítéléséhez a második félévben beérkező adatok lesznek meghatározóak. A hazai monetáris politika esetleges változásairól a várakozásoknak megfelelően nem kaptunk információkat, a következő, szeptember 24-én esedékes kamatdöntő ülés lehet érdekesebb, akkor jelennek meg a friss Inflációs jelentés keretszámai, illetve túl leszünk egy EKB- és egy Fed-ülésen is.

Mérséklődött az inflációs nyomás. Ez egyrészt a magasabb bázis hatásának, másrészt az üzemanyagárak fokozatos csökkenésének volt betudható. Ugyanakkor a fogyasztói árindex növekedése éves átlagban a jegybank 3 százalékos célszintje felett alakulhat, illetve a kiemelten figyelt, adószűrt maginflációs mutató is meghaladhatja azt, de még az 1 százalékos toleranciasávon belül mozoghat. A forint árfolyamának esetleges, további gyengülése továbbra is felfelé mutató kockázatként jelentkezik, melyet részben ellensúlyozhat az eurózóna felől érkező dezinflációs hatás. A belső fogyasztás továbbra is erőteljes maradhat a bérek folytatódó emelkedése miatt.

A bankrendszeri többletlikviditás további növelése várható. A Magyar Nemzeti Bank augusztus elején kezdte ismét emelni a likviditást nyújtó devizaswap állományt, mely a következő hónapokban is folytatódhat. A jegybanki közlemények szerint erre az autonóm likviditási hatások ellentételezése miatt van szükség. Amennyiben azonban a későbbiekben is fennmarad a többletlikviditás növelése, az a tavasszal megindított, a monetáris politika lassú normalizálását célzó intézkedéssorozat szüneteltetését jelentené. Ez egybecsengene a nemzetközi monetáris politikai folyamatok változásával.

Vágott a Fed, lazíthat az EKB is. Július végén tartott kamatdöntő ülésén 25 bázispontos kamatvágásról határozott az amerikai jegybank, és a piaci szereplők további monetáris lazítást áraznak. Ugyanakkor a Fed kommunikációja nem egyértelmű, a beérkező adatok függvényében döntenek a továbbiakban, ráadásul a helyzetet jelentősen bonyolítja az egyre inkább eldurvuló kereskedelmi háború, és a hatásainak előrejelzése. Az Európai Központi Bank a következő ülésén fontos bejelentéseket tehet, újraindíthatják az eszközvásárlási programot, és többszintű betéti kamatrendszert vezethetnek be a betéti kamatszint további csökkentése mellett. A nemzetközi környezet tehát jelentősen változott, a nagy jegybankok ismét a monetáris lazítás útjára léptek. Az EKB szeptember 12-én, míg a Fed szeptember 18-án tartja soron következő ülését.

Meddig gyengülhet a forint?. Az elmúlt hetekben a feltörekvő piaci devizák gyengülése volt tapasztalható, ez alól a hazai fizetőeszköz sem tudta kivonni magát. A 327,50-es szint áttörésével nyílt meg az út az emelkedés előtt, így célkeresztbe került a rendkívül fontos 330-as szint. A jelenlegi technikai kép alapján jó esély van a szint tesztelésére, és a nemzetközi befektetői hangulat ismételt negatívba fordulása esetén akár az áttörésére is. A korábbi hullámra mért Fibonacci-szintek alapján a következő potenciális szint 330,58-nál található. A mai kamatdöntést, illetve a közlemény megjelenését követően nem történt érdemi mozgás a forint piacán.