A Budapest Bank csoport vállalati üzletága, a Budapest Bank Business története legjobb eredményét érte el tavaly. Az IFRS szabályok szerint készült konszolidált (nem auditált) adatai szerint az üzletág bevételei erőteljesen nőttek: 18 százalékkal emelkedtek az elmúlt év azonos időszakához képest. A hitel- és lízingállomány 53 milliárd forinttal 779 milliárd forintra nőtt, amely 7 százalékos emelkedést jelent tavaly óta, és ezzel története legmagasabb eredményét produkálta 2019-ben az üzletág.
A hazai vállalatok nemzetközi versenyképességének javulásával és az exportteljesítmény növekedésével egyre nagyobb az igény a treasury szolgáltatásokra is. A folyamatos termékfejlesztésnek, és ezáltal a termékportfólió bővítésének köszönhetően a bevételeken belül kimagasló a treasury szolgáltatásokból származó növekedés aránya, amely 32 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amely szintén rekordnak számít. A pozitív tendencia folytatódhat a területen, hiszen számos állami és az Európai Unió által finanszírozott program segíti a hazai vállalkozásokat, hogy a világpiacon is megállják a helyüket, törekvéseik pedig a treasury szolgáltatások igénybevételével még hatékonyabbak lehetnek.
A Budapest Bank vállalati üzletága hagyományosan a kkv szegmensben a legerősebb, de tavaly óriásit lépett előre a nagyvállalati szektorban is. A terület tavaly megduplázta árbevételét, az elmúlt négy évben pedig a bevétel az ötszörösére emelkedett.
A faktoring szolgáltatások ismertsége és népszerűsége is egyre növekszik a vállalatok körében, hiszen ezek segítségével megszabadulhatnak kintlévőségeik jelentős részétől, tovább növelve a versenyképességüket. A Budapest Bank tavaly a faktoringban is előrelépett, és 18 százalékkal bővült a forgalom ezen a területen.
A Budapest Lízing több területen is tartja erős piaci pozícióját, így a vállalati termelőeszköz-finanszírozásban 12 százalékos, illetve ezen belül a haszongépjármű szegmensben elért 15 százalékos részesedéssel továbbra is piacvezető.
A Budapest Bank tradicionálisan meghatározó a szerepet tölt be a hazai agrárcégek finanszírozásában is, amelyek a vállalati hitelportfolió mintegy 30 százalékát teszik ki. 2019 során 6,3 százalékkal nőtt a bank agrárhitel állománya az egy évvel korábbihoz képest.
A Budapest Bankot sokan, joggal nevezik a kis- és középvállalkozások bankjának, hiszen minden szempontból kiemelkedő a szektor jelentősége a bankcsoporton és ezáltal a vállalati üzletágon belül is. A vállalati portfolió meghatározó részét kitevő kkv hitelállományt 25 százalékkal növelte az üzletág tavaly, amivel jóval a piaci – 14 százalékos – növekedési ütem felett tudott bővülni, és elérte a 400 milliárd forintot. A kkv-k bizalma töretlen, több mint 500 új ügyfél választotta tavaly a Budapest Bankot partneréül, ezzel a második legtöbb új kkv ügyfelet szerző bank volt 2019-ben.
Tavaly év elején indult el a Növekedési Hitelprogram Fix konstrukció, a Budapest Bank pedig az elsők között tette elérhetővé a terméket, így 2019 végére az NHP Fix esetében 16 százalékos piaci részesedést ért el. Az MFB pontokon keresztül pedig közel 24 milliárd forintnyi kedvezményes – 0 százalékos kamatozású önálló és vissza nem térítendő támogatással kombinált – hitelhez juttatta kkv és lakossági ügyfeleit, amivel 22 százalékos piaci részesedést ért el a bank, miközben az MFB Pontoknak mindössze 3,5 százalékát üzemelteti. Egyes hiteltermékek esetében kiugróan magas arányban választották az ügyfelek a bankot, például az élelmiszeripari beruházásokat finanszírozó konstrukcióban a támogatott hitelek 42 százaléka, a 2019-es folyósítás közel 60 százaléka a Budapest Banknál kezelt ügyletekhez kapcsolódott.
„A magyar kis- és középvállalkozások kifejezetten jó évtizedet zárhatnak. Az elmúlt közel 10 év tendenciái azt mutatják, hogy a hazai vállalati szektor kezdi legyőzni az olyan korábbi, általános problémáit, mint az alacsony termelékenység vagy a versenyképtelen működés” – mondta Kasziba Levente, a Budapest Bank vállalati üzletág vezetője.
„Azt látjuk, hogy az idei évre is pozitívak a kilátások, és rengeteg lehetőség rejlik még a cégek export tevékenységének felfuttatásában, termelékenységük további növelésében. Speciális termékekkel, programokkal és személyre szabott megoldásokkal hosszú távú partnerként igyekszünk segíteni a vállalatok céljainak megvalósításában” – tette hozzá Kasziba Levente.
Van még tér bőven a fejlődésre, hiszen vannak olyan területek, ahol a hazai vállalatok jócskán le vannak maradva külföldi versenytársaikhoz képest. 2018-ban például a magyar vállalatok közel 40%-a egyáltalán nem valósított meg innovatív fejlesztéseket, míg a Magyarországon működő, de részben vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő cégek negyede tett le csupán az innovációról. A kkv szektor termelékenysége ugyan óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt 10 évben, de az Európai Unió átlagának felét sem éri el egyelőre. A dinamikus fejlődést mutató tendencia azonban bizakodásra ad okot, a rendelkezésre álló európai uniós és állami programok, valamint a különböző fejlesztési célok megvalósításán dolgozó pénzintézetek segítségével a kedvező folyamatok tovább folytatódhatnak.
