Princzinger Péter a Trend FM Turizmus.com műsorában hozzátette: ezek a védjegyek abban különböznek a szálláshely-minősítéstől, hogy opcionálisak, nem kötelező az alkalmazásuk. A szolgáltató maga dönti el, hogy adott esetben szeretne-e minősített strand, kastély vagy vár lenni; szeretne-e például családbarát, kutya- vagy kerékpárosbarát minősítést.

Az egységesebb védjegyek nem titkolt célja, hogy segítenek eligazodni az információözönben. A digitalizáció előnye, hogy rengeteg online értékelés, vélemény is megtalálható a turisztikai- és vendéglátóhelyek honlapján, a különféle platformokon és a közösségi médiában. Azonban ezek szubjektív értékelések és ajánlások, így a kiosztott pontok vagy csillagok, a leírt benyomások akár túlértékelhetnek, vagy éppen ellenkezőleg alulértékelhetnek egy-egy helyet.

„A védjegyeknél viszont az objektív mércét szolgálja, hogy egy minőségellenőrző és -tanúsító szervezet végzi az értékelést. A minősítési folyamatoknak pedig általában van egy kidolgozott, transzparens követelményrendszerük. Mi magunk is utána tudunk nézni, hogy mi a szolgáltatásbeli különbség egy két- vagy háromcsillagos szálláshely között, vagy miben különbözik egy minősített fürdő, egy minősített kastély vagy a minősítés nélküli helyek" – fejtette ki az alapítvány elnöke.

„A szolgáltató számára előnyös, hogy egy, általánosan ismert logóval vagy védjeggyel ki tudja emelni a kereskedelmi kommunikációja során, hogy egy minősítési kritériumrendszerben megvizsgálták, értékelték és megfelelőnek találták az ő szolgáltatását. Ennek az a következménye, hogy valószínűleg az igényesebb, a minőségre érzékenyebb fogyasztói réteg inkább őt fogja választani, ami azzal is járhat, hogy többet kérhet a vállalkozás a szolgáltatásáért, és végső soron több bevételre tehet szert. A fogyasztó pedig nyugodtabb lehet, hogy egy kiszámítható minőséget fog a kiválasztott helyen kapni" – tette hozzá Princzinger Péter.

További hasznos tudnivalókért hallgassa meg Érczfalvi András interjúját!