Kérdés, hogy mekkora lesz ennek a valódi hatása az amerikai hagyományos energetikai szektorra, tekintve, hogy az engedélyek megszerzésétől számolva legalább 3 év, amíg egy területen a valódi kitermelés elindulhat. Közben az amerikai elnök akár teljesen megtilthatja újra a venezuelai kőolajexportot.
„Jó eséllyel meg fog szűnni Joe Biden azon utolsó intézkedéseinek egyike, amely megtiltotta a szövetségi partmenti területek kitermelését. Sokkal könnyebb lesz engedélyeket kapni kőolajipari létesítményekre, csővezetékekre, fúrótornyokra, kőolaj-finomítókra" – összegezte a változásokat Pletser Tamás. Az Erste olaj- és gázipari elemzője megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy mivel Joe Biden ideje alatt rengeteg beruházás volt, amelyek egy jó része most fordult termőre, inkább lassulhat az amerikai hagyományos energiaszektor Donald Trump elnöksége idején.
„Ha most engedélyeznek valamit, az 3-4-5 év múlva jelentkezhet csak a tényleges termelésben, mert relatíve hosszúak a beruházási időszakok" – magyarázta a helyzetet az elemző.
Megjegyezte, hogy Venezuela az elmúlt időszakban a 10 évvel ezelőtti többmillió hordóról napi 800 ezerre küzdötte le magát az Egyesült Államokban. Az amerikai finomítók közül főleg a texasiak használják a venezuelai nehézolajat, amit iránival kevernek. Ha mindkét országot erős szankciók érik az új amerikai vezetés részéről, akkor nemcsak Irán, de Venezuela számára is még rosszabb időszakok jöhetnek a gazdaságuk működőképességét illetően.
A szerdai Reggeli Monitor adásában Pletser Tamás beszélt a földgázpiacról is. „A Gazprom kereskedelmi lehetőségei igencsak visszaestek az európai szállítások döntő részének kiesésével. A cég nem tud olyan áron és olyan mennyiségben értékesíteni Kína felé, mint ahogy azt Európa felé tette korábban. Emiatt többezer alkalmazottját el kellett, hogy küldje az elmúlt hónapokban" – zárta gondolatait.
Az európai autóipar is csak árnyéka korábbi önmagának
„Megmenekült az európai autópiac a decemberi adatok miatt, mert az óév utolsó hónapjának jobb értékesítési adatai miatt nagyon kicsivel, 0,8 százalékkal emelkedett a teljes gépjármű-értékesítés éves szinten 10,6 millióra" – adott egy rövid összegzést az európai autóipar tavalyi évéről Miró József, az Erste vezető elemzője.
Ez persze a szakértő szerint nem jelenti azt, hogy elindult a kilábalás, már csak azért sem, mert a nagy reményekkel elindított elektromos autózás terén szerényebb volt az értékesítés, 6 százalékkal kevesebb járművet adtak el 2024-ben 2023-hoz képest.
„Elsősorban a hibridhajtású autók értékesítése növekedni tudott. Ezeknek a kocsiknak egy része arra lett kitalálva, hogy a szén-dioxid-kibocsátást csökkentse, másrészt egy hibrid autóval lehet élvezni az elektromos hajtás előnyeit is, és könnyebb üzemanyaghoz jutni is vele. Egyre jobban lehet egyébként tölteni az elektromos autókat, amelyek egyre nagyobb távok megtételére képesek, de ezzel együtt drágább rájuk biztosítást kötni, és balesetkor könnyedén lehet totálkár. Az elektromos autóknak gyors az amortizációja is" – érvelt a villanyautók ellen Miró József.
Megjegyezte azt is, hogy az Olaf Scholz német kancellár által javasolt változásoknak, támogatásoknak nagy szerepük lenne, hogy az elektromos kocsikra jobban visszatérjen a kereslet. „Európa továbbra is kiáll az e-autók mellett. Így pedig nagyobb esély van a fejlesztések megtérülése mellett" – tette hozzá. A műsorvezető Németh László.
Az adásban szóba került még az is, hogy:
- Mit hozhat Donald Trump olajpiaci könnyítése?
- Talpra állhat-e az orosz Gazprom?
- Az európai autópiac versenyképes maradhat-e a jelenlegi szabályozással?
