Kónya János a szakmai pályafutásáról elmondta: középiskolásként még képzőművészeti irányultságú elképzelése, jövőképe volt, de aztán olyan szakemberekkel ismerkedett meg, akik megmutatták neki ezt a fantáziadús és különféle technikákkal teli szakmát. „Pillanatok alatt megragadt ez a világ, hogy gyakorlatilag itt mindenhez kell érteni. A fémeket kell ismerni, a kerámiákkal kell tudni bánni, és a műanyagokat is tudni kell használni ahhoz, hogy a páciens számára az eredetit reprodukáló megfelelő fogmű, fogpótlás készülhessen" – részletezte.

A győri vállalkozás klasszikus garázscégként indult. Az ügyvezető a tanulmányai után Németországban is körülnézhetett, és az innen eredő külföldi kapcsolatok segítették a fejlődést. Egyrészt volt egy minőségi követelmény, aminek meg kellett felelniük, hiszen a német piacra dolgoztak, másrészt a hazai piacon is építették a céget itthoni munkaerőből, itthoni gépekkel, itthoni tőkéből.

„A látványos technológiai fejlődést érzékelteti, hogy amikor elkezdtük a munkát, akkor a legmodernebb, úgynevezett viaszveszejtéses öntési eljárással hoztunk létre fém vázszerkezeteket. Most 30 évvel később 3D-vel nyomtatjuk ugyanezt. Akkor manuálisan mintáztunk viaszból, kreatív kézügyességet használva. Most egy számítógéppel, szoftverekkel hozzuk létre ugyanazt. Teljesen más a nézőpont, másképp kell érezni és látni a tárgyat. Ugyanakkor teljesen még nem lehetett kiszorítani a szakmánkból a manualitást, hiszen amit a gépekkel megtervezünk, legyártunk, ahhoz az utólagosan hozzáadott, finom kézi munka most is rendkívül fontos és szükséges" – avatott be a fogtechnika rejtelmeibe Kónya János.

Hallgassa meg Érczfalvi András interjúját, amelyben szó van arról is, hogy ma már a fejlett digitális technológiák miatt az informatikai tudás is alapvetés, de arra is kitérnek, hogy a majdani generációváltás mit jelenthet a Dent-Art-Technik Kft. számára.