Megjöttek a számok: ennyivel nőtt a fizetésünk

2015. januárban az előző év azonos hónapjához képest

• a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 235 900 forint volt.
• a bruttó átlagkeresetek az információ, kommunikáció, gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (461 900 forint), a legalacsonyabbak pedig a humán-egészségügyi, szociális ellátás (145 300 forint) területén.

• a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 168 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, összege átlagosan 9600, illetve 9100 forint volt.
• nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 154 500 forint volt, – a kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága miatt – a bruttó keresetekével azonos mértékben, 4,1 százalékkal emelkedett. 2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevő hatást nem eredményezett a nettó keresetek átlagindexében. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 161 500 forintra becsülhető. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzet­gazdaságban 3,5, a vállalkozásoknál 3,3, a költségvetés területén 3,7, a nonprofit szervezeteknél 4,2 százalékkal nőttek a keresetek.
• a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek – 0,5 százalékponttal – kevésbé emelkedtek, mint a keresetek.
• a 245 600 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,8 százalékkal volt magasabb. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4 százalék – közölte a KSH.

A bruttó keresetek alakulása (2015 január)

A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta - írja a KSH.