A jegybank első számú vezetője a Figyelőnek adott interjúban kifejtette: a gazdaság újraindításában az export és a beruházások újraindításának lesz meghatározó szerepe. “Magyarország, mint kis, nyitott ország számára kedvező, hogy az általános válságtapasztalatok szerint a gazdaság helyreállása leggyorsabban az exportáló ágazatokban történik meg. Előny számunkra, hogy hazánk erős export kapcsolatokkal rendelkezik olyan régiókkal, ahol a járvány kezelés eddig sikeresnek ítélhető. Ilyen Kína, Európán belül pedig Németország és a visegrádi régió. Több nagy autóipari cég már be is jelentette a gyárak újranyitását, ami ugyancsak az export gyorsabb helyreállítását valószínűsíti. Az export beindulását követően azonban a hangsúlyt egyre inkább a beruházások felfuttatására kell áthelyezni” - emelte ki.

Az MNB elnöke kitért arra is, hogy különösen problémás olyan állításokat megfogalmazni, hogy a jelenlegi válságban alacsony kamatokkal “érkeztünk”, így korlátozott tér maradt a gazdaság ösztönzésére. A 2008/2009-es globális, majd a 2011/2012-es eurozóna válság teljesen új jegybanki működést eredményezett. Ennek lényege, hogy a központi bankok már alapvetően nem az alapkamat alakításával próbálják meg gazdaságot befolyásolni, hanem egy sor új eszközt használva a hozamgörbe teljes egészére akarnak hatni. Ennek a leggyakrabban előforduló, az elmúlt évtizedben a nagy jegybankok által követett példája az úgynevezett eszközvásárlási programok (angol rövidítéssel QE) voltak, melynek során a jegybankok állampapíroktól kezdve, a vállalati kötvényeken át időnként már részvényeket is vettek.

A jegybankok a koronavírus-járvány megjelenésével ezen hatalmasra növesztett mérlegeket tovább duzzasztják. A Magyar Nemzeti Bank 2013 óta a mérleg általános növelése helyett a mérleg szerkezetének hatékony átalakítására fókuszált.

“Miközben célzott lépésekkel élénkítettük a hitelezést és mérsékeltük a gazdaság sérülékenységét, közben a jegybanki mérleg nagysága trendszerűen csökkent. Mértékét a 2013-as GDP arányos 40 százalék körüli értékről sikerült 25 százalék közelébe szűkíteni 2019-re. Sőt a készpénz nélküli, csak kamatozó elemeket tartalmazó korrigált mérlegünk bőven 15 százalék alatti, ami a világon az egyik legalacsonyabb szint. Ez a mérlegstratégia igazán a jelenlegi nehéz időkben értékelődik fel. A kisebb mérleg lehetőséget biztosít számunkra, hogy a korábbi már bevált eszközök mellett, olyan új QE típusú eszközökkel is éljünk, mint amilyeneket a nagy központi bankok is használnak” - részletezte.

Beszélt arról is, hogy a Monetáris Tanács április 28-án, a következő rendszeres ülésén dönt az eszközvásárlási program feltételeiről. “Ahogy már korábban jeleztük, a hosszú oldalon likviditást pumpálunk a rendszerbe, amit a rövid oldalon kiszívunk, így laposabbá válhat a hozamgörbe. Vizsgáljuk, hogy a két eszközvásárlási program partnerkörébe miként tudnak banki és nem banki szereplők is bekerülni” - tette hozzá. Hangsúlyozta: összességében akár az éves GDP 18-20 százalékát kitevő forrást mozgatnak meg a vírus okozta károk enyhítése és a gazdaság újraindítása érdekében. Ez a gazdaságtörténetben egyedülálló. Ha pedig szükséges, a kormány mellett a jegybank is további intézkedéseket fog meghozni.  Szólt arról is, hogy a jegybank 2013 óta minden évben nyereséget tudott elérni, azonban a 2019. évi 255 milliárd forintos nyereség rekordnak számít. Az eredmény alakulásában egyszeri hatásként az arany befektetésen elért közel 140 milliárd forintos nyereség meghatározó volt.

Végezetül a Magyar Nemzeti Bank elnöke aláhúzta, hogy az elmúlt években szoros és kiterjedt kapcsolatrendszert sikerült kiépíteni a világ számos jegybankjával. A legszorosabban az Európai Központi Bankban, illetve a régió jegybankjaiban hozott intézkedéseket követi az MNB.