Varga Mihály MNB-elnök kifejezetten szigorú monetáris politikát ígért, miután az inflációs kockázatok emelkedtek. „Óvatos, türelmes megközelítés és a szigorú monetáris kondíciók fenntartása” – így indokolta a 6,5 százalékos alapkamat tartását.
„Lényegesen magasabban alakul az inflációs pálya, mint ahogy a jegybank azt decemberben várta. Az év végi prognózishoz képest az új előrejelzést 1 százalékponttal emelték meg. Ebből adódóan huzamosabb ideg maradhat ezen a szinten az alapkamat” – kezdte az MNB-ülés értékelését Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője a Trend FM Reggeli Monitor című adásában.
Varga Mihály úgy értékelt, hogy vannak pozitív jelek a gazdasági növekedésben. Nagy János szerint ezt a kijelentését a kiskereskedelmi és a havi építőipari adatokra építhette.
„A kormányzat által aktivizált árrésstop is egy képlékeny tényező inflációs szempontból. Nincs kizárva, hogy egész évben 6,5 százalék lehet az alapkamat. Egyelőre nem változtattunk viszont azon az előrejelzésünkön, hogy idén akár 1-2 kamatcsökkentés is lehet, ha csillapodik valamelyest az infláció vagy éppen az előretekintő fogyasztói árindex” – részletezte meglátásait a makrogazdasági elemző.
A Magyar Nemzeti Bank úgy látja, hogy a globális infláció csökkenése 2024 őszén megállt. Számos gazdaságban ismét növekedett a fogyasztói árindex. Az infláció egyaránt a jegybanki cél felett alakult az Egyesült Államokban és az eurózónában. A vámemelések hatása, a világpiaci élelmiszerárak folytatódó emelkedése, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is magas árdinamikája felfelé mutató inflációs kockázatot jelent. Az olaj- és gázárak kismértékben csökkentek az elmúlt hónap során. Egyebek mellett ezzel is indokolt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
„Az, hogy a forint most kicsit gyengébb szinten van, nem feltétlenül tudnám be az újra 400 forintra emelkedő eurónak. Az elmúlt napokban inkább a dollárban láttunk egy fordulatot. A korábbi gyengülési hullám korrekciója zajlik. Az év második felében azért is lehet kamatcsökkentés, mert relatíve most jó állapotban van a forint árfolyama” – értékelt Nagy János.
Az inflációban már átlagban 4,8 százalékos a várakozás a jegybank részéről, de fontos lesz a júniusi-júliusi frissítés. Az Erste továbbra is 5,5 százalék inflációt vár 2025-re.
Venezuelán és Iránon is múlhat a kőolajpiac, nem a kínai olajtalálaton
Kína legnagyobb kőolaj-finomító vállalata, a Sinopec bejelentette, hogy több mint 140 millió tonna ellenőrzött palaolajkészletet fedezett fel a kelet-kínai Santung tartományban.
„Nem valószínű, hogy a kőolaj- és földgázfüggőségüket a találat nagymértékben csökkentené. Ez a mennyiség 1 milliárd hordó kőolajat jelent összesen. Ha a talált mezőt 3 év alatt termelnék ki, az napi 3 millió kőolaj pluszmennyiséget jelentene, csakhogy az ország fogyasztása napi 15 millió hordó. Földgázból is hasonló a nagyságrend” – érzékeltette az arányokat Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
Nem viszi lejjebb a világpiaci árakat sem ez az olajtalálat, mert évek, amíg kiépítik a kitermelői infrastruktúrát. „A Sinopec cégnek ez 10 százalékkal növeli a kitermelhető mennyiséget, de a világban ennél nagyobb mezők is léteznek” – részletezte a helyzetet Pletser Tamás.
Az Erste olaj- és gázipari elemzője megjegyezte, hogy Kína a szárazföld melletti területein is jelentős kutatásokat végez. Nemzetközi szinten orosz és iraki cégekkel működnek együtt az olajtermelő vállalataik. A kínaiak sok diszkontárú orosz- és iráni kőolajat vesznek, de egyelőre nem mernek jelentős összegeket fektetni az orosz kőolajiparba. „Azt a hibát nem akarják elkövetni, hogy kisebbségi részesedéssel kezdjenek el működni az orosz piacon. Az oroszok iránti bizalom kínai szemszögből sem túl erős” – mondta el piaci meglátásait az olaj- és gázipari elemző.
A beszélgetésből kiderült még, hogy 0,5 és 1 millió hordó közötti kőolaj-túlkínálat van a piacon. Milyen Venezuela és Irán elleni amerikai szankciók várhatók? Jöhetnek-e újabb amerikai szankciók Oroszországgal szemben?
