„Az 1200 méteres mélységen elért olajtalálat nem számít rossznak, mivel az olajcégek 4-5 kilométeres mélységig is szoktak fúrni. Igaz, a 2 és 4 kilométer mélységű fúrás között nem kétszeres, hanem többszörös árkülönbség van. Szaúd-Arábiában pár száz méter mélyen vannak a kőolajlelőhelyek, míg a világban 1-2 kilométeres átlagmélységből termelnek ki a cégek” – mondta el a Reggeli Monitorban az Erste olaj- és gázipari elemző.

Magyarországon vegyes az olaj mennyisége. A zalai kőolajmezőkön nehéz kőolaj található, míg az Alföld közelében, Algyőnél könnyebb kőolaj van. „A Mol minden típusú kőolajat feldolgoz, amely a kiépített infrastruktúra miatt nyereségesen kitermelhető és finomítható. A hazai olajcég minden kőolajat el tud vinni a Dunai Finomítóba és ott fel tudja dolgozni” – részletezte a hazai helyzetet Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.

Izrael a hét elején bombázta a Gázai-övezetet, ezzel véget vetett a két fél hónapig tartó, a Hamasz és az Izraeli Hadsereg közötti tűzszünetnek. A feszültség emelkedése növelte a nyersolaj jegyzésárát. Donald Trump amerikai elnök pedig parancsot adott a húszi lázadók elleni támadásra, akik a Vörös-tengeren átmenő hajóforgalmat fenyegetik.

„Irán napi 1,2 millió hordó kőolajat exportál, főleg Kína felé. Ha ez a mennyiség nem tud megjelenni a világpiacon, akkor ez emeli az árat. Ugyanígy, ha nem lesz tartós orosz-ukrán tűzszünet, emiatt az amerikaiak szigorítanak a szankciókon, és emiatt Oroszország nem tud jelentős mértékben szállítani, ez szintén emelheti az árakat” – vázolta a geopolitikai fejlemények tovagyűrűző hatásának lehetséges következményeit a vezető elemző.

Az OPEC-tagállamok 2023-tól 2024 végéig tartották a 2-2,3 millió hordós önkéntes termeléscsökkentési megállapodást. Most azonban túlkínálatos a piac, így egyelőre nem mertek jelentősen emelni a kínálataikon a tagállamok. Előbb-utóbb azonban meg kell tenniük.

Az amerikai vámpolitika a teljes világgazdaságot megfogta

„Az alapvárakozás az, hogy 4,25 és 4,5 százalék között tartja kamatsávját a Fed. Sokan Fed- vagy Powell putnak nevezett jegybanki beavatkozást várnak este az amerikai jegybanktól, de a piaci szereplők döntő többsége szerint ez azért korai lenne. Júniusban és szeptemberben lehet egy-egy 25 bázispontos kamatcsökkentés” – mondta el megkeresésünkre Miró József, az Erste vezető elemzője.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény vélhetően a gazdasági adatok alapján dönti el, de csak a következő hónapokban, hogy változtat-e a kamatokon. „Az előző hétvégén fogadták el az újabb adósságplafont az Egyesült Államokban, amely szeptember végéig tart. Már csak ezért sem valószínű, hogy az amerikai elnök nagyon átalakítaná a Fed döntéshozatalát. Az atlantai Fed modellje bejelzett, hogy a korábbi 2,5 százalékos gazdasági növekedés helyett akár 2 százalékos visszaesés is jöhet” – részletezte a helyzetet Miró József.

Szerinte nem egyértelmű, hogy ezt a mutatót mennyire kell komolyan venni, de a nagyobb elemzőházak elkezdték csökkenteni az amerikai gazdasági növekedési várakozásaikat. „A vámemelések belengetésével, elhalasztásával kapcsolatos gazdaságpolitika nagyon rossz, mert komoly gazdasági bizonytalanság alakult ki emiatt az Egyesült Államokban. Az elmúlt hónapok politikájának köszönhetően majdnem annyira bizonytalan a gazdasági szereplők hozzáállása, mint a 2008-as hitelválság és a 2020-as COVID-válság idején volt” – adott hátteret Donald Trump politikájának hatásairól a vezető elemző. A Reggeli Monitor műsorvezetője, Németh László.

A beszélgetésből kiderült még, hogy:

  • Van olyan OPEC-tagállam, amelynek 25-30 százalékos kapacitásfeleslege van;
  • Évente 40 milliárd köbméter földgázt még mindig vásárol Oroszországtól Európa;
  • Az európai LNG-termináloknak csak 42 százalékos a kihasználtsága;
  • Az amerikai részvények értékeltségei jelentősen csökkentek.

Frissítés: a Federal Reserve a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó dollárkamatok 4,25-4,5 százalékos sávján a szerdán végződött kétnapos monetáris politikai ülésén. A nyíltpiaci bizottság (FOMC) tagjai csökkentették GDP-növekedési előrejelzéseiket, növelték munkanélküliségi és inflációs várakozásaikat.

A mostani prognózis 2025-re 1,7 százalékos, 2026-ra és 2027-re pedig 1,8 százalékos GDP-növekedést valószínűsít. A decemberi prognózisban az idei évre 2,1 százalékos, 2026-ra 2 százalékos, 2027-re pedig 1,9 százalékos GDP-növekedés szerepelt. Hosszabb távon a mostani prognózis a decemberivel megegyező 1,8 százalékos növekedésre számítanak.