Már tavaly is jelentősen emelkedett az internet valós idejű adatforgalma és az interakciók száma, de a tavaszi kijárási korlátozások miatt a hazai felhasználók közül minden eddiginél többen használtak online eszközöket.
„A járvány előtt a BIX-en (Budapest Internet Exchange) kicserélt összforgalom napi csúcsa körülbelül 200 gigabit/másodperc körül alakult. Márciusban, amikor a járványhelyzet miatt mindenki igyekezett átállni az online ’életmódra’, a BIX forgalma elérte a mindenkori rekordját, 250 gigabit/másodperc körüli értékeket mutatva. Persze az összes forgalom nemcsak itt cserélődik ki – mivel a szolgáltatók egymás között is bonyolítanak forgalmat –, de viszonyítási pontként, benchmarkként jól használható a BIX statisztikája. Jól szemlélteti, hogy egy-két hét alatt mi zajlott le ezen a piacon, akár 25 százalékos adatforgalom-növekedést produkálva” – összegezte Kis Albert a HVG Brandchannel-nek adott interjújában.
„Amit pedig mi, infokommunikációs szolgáltatóként a vállalati, illetve a nagykereskedelmi szegmensben érzékeltünk, hogy a járványhelyzet kialakulását követő két hétben nagyjából háromszor annyi sávszélesség-bővítési igény érkezett vállalati ügyfeleinktől, mint egy normál, átlagos időszakban. Bizonyára sok tanulságot le lehet vonni az elmúlt hónapokból a digitális átállás kapcsán, de az biztos, hogy annyi pozitív hozadéka volt a rendkívüli helyzetnek, hogy egy olyan fontos területen mint az oktatás, felgyorsultak bizonyos, korábban csak tervezgetett fejlesztések. Ugyanez a kkv-szektor egyes szereplőire is vonatkozik, régóta tervezett fejlesztéseiket kellett napok alatt meglépniük, hogy működésük életképes maradjon” – fejtette ki a szakember.
Mi történne egy második járványhullám esetén?
Az Invitech infrastruktúra és társszolgáltatói vezérigazgató-helyettese úgy véli, hogy a hálózat kihasználtsága várhatóan nem fog jelentősen megváltozni egy esetleges második hullám idején ahhoz képest, amit az elmúlt négy hónapban tapasztaltak. Várhatóan nagyjából ugyanazok a szolgáltatások – digitális oktatás, távmunka, digitális ügyintézés, szórakoztató tartalomfogyasztás – pörögnének fel, ahogy az tavasszal is történt.
„Az elmúlt hónapok tapasztalataiból a szolgáltatók – ahogy mi is – bizonyára levonták a saját következtetéseiket, annak pedig mindenki örül, hogy a távközlési hálózat, az infrastruktúra nemhogy problémát okozott volna a járványhelyzetben, hanem a megoldást jelentette” – emelte ki Kis Albert.
Az 5G lesz az igazi kihívás
Szerinte a távközlési hálózatokat érő terhelés szempontjából most már nem is elsősorban a következő járványra kell készülni, hanem a technológiai áttörésekre. Egy teljes mértékben kiépült 5G-hálózat ugyanis sokkal nagyobb terhelést fog eredményezni, mint az, hogy most a munkavállalók 70 százaléka home office-ból dolgozik vagy hogy streaming-szolgáltatásokat vesz igénybe.
Az új technológiák – mint az 5G, a WiFi 6 vagy WiFi 7 – érkezésével egy-egy felhasználó, illetve adott esetben egy gép vagy egy szenzor nagyságrendekkel több adatot tud majd fel- vagy letölteni a hálózatból, a szolgáltatóknak pedig erre kell majd felkészülni.
„Véleményem szerint az Invitech optikai hálózata és adatközponti infrastruktúrája az 5G-hez kapcsolódó rendszerarchitektúra fontos eleme lehet. Mi erre már 2-3 éve készülünk, és tesszük ezt azért, mert meggyőződésünk, hogy ez az új technológia nagyságrendekkel nagyobb adatmennyiség-robbanást hoz magával, mint egy járvány, legyen annak egy vagy akár több hulláma, és ezt megfelelő optikai hálózat nélkül nem lehet majd kezelni” – összegezte az Invitech infrastruktúra és társszolgáltatói vezérigazgató-helyettese.
