- Pomázi Gyula - elnök, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Nemzetközi kitekintés
Amerika és Ázsia között egyre erősebbek a jogvédelmi típusú csaták. A világ két legnagyobb gazdaságáról beszélünk, melyek a kereskedelmi háború kellős közepén cseréltek helyet a nemzetközi szabadalmi bejelentések rangsorában. Az örök első USA-t 2019-ben taszította le a trónról Kína, innen származik immár a legtöbb, 60 ezer körüli nemzetközi szabadalmi bejelentés. 1999-ben ez a szám 276 volt. Ez annyit jelent, nem is szabadna azon gondolkodni, hogy meg kell-e erősítenünk és frissítenünk kell-e az európai és hazai szellemitulajdon-védelmet, ha nem akarunk még jobban lemaradni.
A szellemi tulajdon jelentősége Kínában is prioritás lett, a bejelentési aktivitás hazai és nemzetközi szinten is nőtt. Jelenleg Japán, Dél-Korea és Kína viszi a prímet. A kereskedelmi háborúban a szellemi tulajdon kiemelt csatatér lett, elég, ha csak az amerikai technológiák eltulajdonításának vádjára gondolunk.
Jogi háborúk
Különösen az elektronikai ipar hangos a különböző iparjogvédelmi vitáktól. Mobilgyártók, sportszergyártókra, a szépségiparra, és a gyógyszeripar is különösen érintett, és nem csak a műszaki megoldásaikat oltalmazó szabadalmak, az ilyen hírek kapcsán nem kizárólag a szabadalombitorlásra kell gondolni, amikor akár ipari kémkedéssel egy konkrét műszaki megoldást szerez meg, vagy másol le a konkurens cég. Egy tőkeerős innovatív cég komplett szellemi tulajdoni portfólióval rendelkezik, amelybe beletartoznak a szabadalmak mellett a dizájnelemek vagy a védjegyek is. A cégek pedig – a piaci részesedésük megtartásáért – rendkívül kemény, néha agresszív konkurenciaharcot folytatnak.
A decemberben publikált adatok szerint világszerte csak 2019-ben több mint 3 millió szabadalmi és több mint 15 millió védjegy bejelentést tettek. A szabadalmaknál a műszaki területek közül az infokommunikáció és a gyógyszeripar a listavezetők közé tartozik. Az Európai Unió a szerzői jog területén is felveszi a kesztyűt és komoly reformokkal reagál a fejlődésre. Új szabályok születtek a kutatás elősegítését célzó szöveg- és adatbányászat vagy éppen a COVID helyzetben oly nagyon felértékelődött távoktatás elősegítésére. De szükséges a globális online platformok szerzői jogi szabályozása is.
Hazai helyzet
Pandémia:
Nagyjából 2020. április-májustól kezdtek el csökkenni a nemzetközi szabadalmi, védjegy és design oltalmi igények. Ez gazdasági válságok idején természetes, idő kell, hogy ismét felpezsdüljön a szellemi tulajdoni aktivitás. Az IP hivatalok, így az SZTNH is, a világon mindenütt a bejelentők eljárását könnyítő intézkedéseket vezettek be.
Magyar cégek oltalom nélkül
A magyar cégeket, feltalálókat sok esetben azért szeretik a nemzetközi térben, mert tudják róluk, hogy az adott ötleteik semmilyen IP-védelemmel (intellectual property) nem rendelkeznek, így gyakorlatilag azonnal lemásolhatók, ellophatók. Az SZTNH ezen szeretne változtatni, pontosabban minél több vállalkozásban szeretné tudatosítani az IP védelmének fontosságát. Hiszen hiába jut el egy cég oda, hogy sok-sok millió forintos támogatással megvalósítja az elképzeléseit, ha utána ezt mégsem tudja hasznosítani, mert valaki más hamarabb megteszi helyette. Vagy éppen a kitalált név alatt nem tudja piacra dobni termékét, mert valaki véletlenül vagy nagyon is tudatosan előbb levédette a használni kívánt nevet az adott piacon, mint ő. Ez így nemcsak kidobott pénz, hanem olyan pénz is, amely sosem jut el az eredeti ötlet kitalálójához. Ráadásul ez nem csak a kkv-k versenyképességét rontja, hanem Magyarországét is.
Nehéz felmérni, hogy évente hány vállalkozásnál és milyen mértékű gazdasági kár keletkezik emiatt. - Gyakran, mire tudatosul az, hogy ellopták, lemásolták és máshol levédették, addigra teljesen elvész az a piac, amit megszerezhetett volna az eredeti feltaláló, aki emiatt nem is feltétlenül a saját hibájának tudja be, hogy elorozták előle a sikert - jellemezte az elnök, mennyire mélyre hatolhat a probléma, majd újabb példát említett.
Erőteljesen visszaesett az elmúlt években – pandémiától függetlenül – a világkiállításokon való magyar részvétel, mert azt a téves következtetést vonták le a vállalkozók, hogy nem éri meg ebbe befektetni. A tapasztalatuk ugyanis az, hogy az innováció kiállítása után akár már néhány hónappal lemásolják a találmányát, pénzt keresnek vele. Ebből persze nem azt a következtetést kell levonni, hogy nem szabad kiállításra járni, hanem azt, hogy először le kell védetni mindazt, amit kifejlesztettünk. Ezután sokmindent tehet a feltaláló, amiből bevétele származhat: magán a terméken kívül például eladhatja a licenszet, vagy a gyártási, értékesítési jogot. Ezt sem Magyarországon, sem Közép-kelet Európában nem használják ki a vállalkozások. Azaz, ha a vállalat/egyetem/startup kutatás-fejlesztési támogatást kap, adóvisszatérítéshez jut, az nem térül meg nemzetgazdasági szinten sem, ha az eredményből külföldi vállalkozásban csinálnak pénzt.
Szerzői jogi törvény
A szerzői jogi törvény uniós jogharmonizációja többek között tisztázza az internetes platformok felelősségét a felületükre feltöltött szerzői jogi tartalmak felhasználása tekintetében (például ki fizet, ha egy kihíváshoz csatlakozva táncolós videót vesz fel egy jogdíjas zenére – lsd. Bethesda dolgozók) és erősíti a sajtókiadók platformokkal szembeni alkupozícióit (a híroldalak hirdetési bevételtől esnek el, míg a FB óriási reklámbevételre tesz szert, de nem fizet a tartalmat adó orgánumoknak, és művészeknek sem), de lehetővé teszi a kereskedelmi forgalomban már nem elérhető művek a könyvtárak általi egyszerűsített felhasználását is.
K+F lehetőségek
A K+F minősítéssel megszerezhető adókedvezményekkel akár minden tizedik munkavállaló bérét vagy 10 millió forintonként 1 millió forintot is megspórolhatnak a cégek. A minősítést az SZTNH készíti el, ami akár az uniós ellenőrzések során is biztosíték lehet (egy időben megszerzett minősítéssel nem derül ki évek múlva, hogy nem felelt meg a jogszabályoknak és nem jöhet az a váratlan döntés, hogy akár euró milliókat kell visszafizetni), a fejlesztők mégis alig ismerik ezt a lehetőséget.
Az SZTNH immár kilenc éve látja el a K+F tevékenységek minősítését. Az elmúlt években jelentősen megnőtt az SZTNH-hoz benyújtott K+F minősítés iránti kérelmek aránya. A tavalyi év első negyedévében 70 százalékkal több volt a benyújtott K+F-fel kapcsolatos igények száma 2019-hez képest. 2021 első negyedévében 2019-hez viszonyítva már 2,5-szeres növekedés figyelhető meg.
Az eljárás megkönnyítése érdekében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy Fehér Könyvet készített, ami a kutatás-fejlesztést végzőknek és a pályázatok elbírálóinak is útmutatást ad. Az elmúlt években jelentősen nőtt a K+F minősítést kérő vállalkozások száma, ezért is fontos, hogy a cégek olyan támogatást kapjanak, amivel a jövőben már a projekt megkezdése előtt pontosan látják a minősítéshez szükséges elvárásokat.
