Trend FM: Aki előáll az ötlettel, az nem feltétlenül lesz jó az üzletben vagy a marketingben.

Pomázi Gyula: Így van, ez nem egy triviális út, hanem valami olyan, amit meg kell tanulni és bölcsebb, ha nem egyedül vágunk bele. Tanuljuk meg elfogadni a segítséget! Ezek a folyamatok hasonlóak, mint a futballban. Ott van a grund foci, ahol mindenki a labda köré gyűlik, mindenki a saját tehetségét akarja megmutatni és nincs összjáték a csapat tagjai között. Emellett ott van a profi labdarúgás, ahol megvannak a szerepek és a pozíciók, mindenki azt csinálja, amiben a legjobb és így fog összeállni a csapat egy sikeresen működő gépezetté. Az innováció esetében is hasonló a történet.

Trend FM: A környező országokban a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogokat többre tartják?

Pomázi Gyula: Maradi gondolkodás az, hogy egy cég értéke pusztán a materiális javakban mérhető. Megvizsgáltunk két tejipari vállalatot, egy lengyelt és egy magyart abból a szempontból, hogy a tőkepiaci értékük mennyiben különbözik. Fontos leszögezni, hogy két - nagyjából - ugyanakkora céget hasonlítottunk össze Ameddig a magyar vállalat tőkepiaci értéke egyet ért, addig a lengyelé hármat. Tehát tőkebefektetés szempontjából a szinte ugyanolyan cégek esetében a lengyelt több, mint háromszorosára értékelték. Miért? Az ottani befektetési szempontok között sokat dob a latba a szellemi tulajdon.

A példa kedvéért: Magyarországon egy befektetés előtt a legfontosabb figyelembe vett szempontok, hogy az adott vállalkozásnak van-e menedzsmentje, van-e piacképes terméke, illetve hogy vannak-e immateriális javai. Ez utóbbi nagyjából a szerződésekben garantálható javakat jelenti. Lengyelország esetében ez a kép annyival bővebb, hogy ott egy negyedik szempontként figyelembe veszik a szellemi tulajdont és annak értékét.

Trend FM: Miközben itthon is startup forradalom zajlik. Legalábbis az újságban olvasható sikertörténetek szintjén.

Pomázi Gyula: Kiváló példa a startupok esete. A legtöbb startup vállalkozásnál, nem igazán beszélhetünk számottevő materiális javakról, hanem esetükben az ötlet és innováció, tehát a szellemi tulajdon az, amiért a befektetők felkapják a fejüket. A magyar cégeknek is meg kell tanulni, hogy a szellemi tulajdont, az IP-t (intellectual property) meghatározott értékként beépítsék a vállalati életbe, hiszen ezzel sokkal jobb lehet a tőkevonzó képességük.

Trend FM: Mit is tehetünk?

Pomázi Gyula: Természetesen az egész ott kezdődik, hogy megszületik egy ötlet, amit aztán szabadalmaztatni vagy oltalom alá kell venni, hogy az igazi értéke kikristályosodhasson. Az ötletből a kutatás fejlesztés során prototípus lesz, gyakorlatilag ez az ötlet első manifesztációja. Ez alapján indul el a gyártás, de ameddig ez nem kezdődik el, addig az innovációs folyamatról beszélhetünk. Ebben az innovációs szakaszban lép be a képbe a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, hiszen az innovációt oltalom alá kell helyezni, gyakorlatilag le kell védeni az ötletet, hogy mire a gyártás elindul, addigra minden értékben kifejezhető jog a helyére kerüljön. Az értékben kifejezhetőség itt a kulcs, hiszen sok esetben nem abból származik egy cég bevétele, hogy a konkrét terméket eladja, hanem abból, hogy a termékre alapított jogokat adja el. Például egy új gyógyszer esetében, amikor a legtöbb pénzt az hozza, hogy a levédett gyógyszer gyártásának a jogát értékesíti a feltaláló.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalán elnök a Trend FM Nap Vendége című műsorának volt a vendége. A teljes adást itt meghallgathatják. A műsorvezető Érczfalvi András.

A szellemi tulajdont az egyetemi hallgatói ötleteknél is védeni kell, erről szóló beszélgetésünket ide kattintva hallgathatják meg.