Magyarországon az idei minimálbér 149.000 forint, a garantált bérminimum pedig 195.000 forint. Lengyelországban jövőre 2600 zlotyi lesz a legalacsonyabb jövedelműek bére, ami átszámítva jelenlegi árfolyamon bruttó 200.000 forintnak felel meg. Már ez is jelentős ugrás, de a 2023-ig tartó stratégia még nagyobb különbségeket okozhat: a 4000 zlotyi ugyanis már több mint bruttó 300.000 forinttal egyenlő.

Felmerül a kérdés: tényleg ennyire alacsony lenne a magyar minimálbér? Fellegi Tamás szerint azért nem ennyire egyszerű a történet: „Ha bemegyünk egy McDonald’s- ba, ami piaci viszonyok között a legalacsonyabb fizetést kínálja, azt látjuk, hogy bruttó 240, nettó 160.000 forintért vesznek fel új munkatársakat. Feltételezhetjük tehát, hogy valójában a minimálbérért dolgozók is többet keresnek, mint 149.000 forint, csak az ezen felüli részt adómentesen, zsebbe kapják.”

Valószínűleg a lengyelek is azt ismerték fel, hogy a magasabb minimálbér jobban tükrözi a piaci viszonyokat. Hiszen láthatjuk, hogy a piacon többet adnak minimálbérként, másképp nem lehetne megfelelő mennyiségű munkaerőhöz jutni. Emellett a lengyel lépésnek van egy nagyon jelentős gazdaságfehérítő funkciója is: ha a hivatalos minimálbér emelkedik, a munkáltatók annál kevesebbet fizetnek zsebbe járulékmentesen.

Elbírná-e a gazdaság?

Sokszor elhangzik, hogy nem lehet nagy ütemben minimálbért emelni, hiszen az felfelé tolná a magasabb jövedelműek fizetését is, a cégek pedig nem elég hatékonyak ahhoz, hogy ki tudják gazdálkodni ezt a bértömeget. Fellegi Tamás szerint azonban a vállalatoknak bírniuk kell a versenyt, ha egy-két szereplő kiesik, az sem tragédia, a munkaerőhiány miatt valószínűleg hamar el tudnának helyezkedni másik helyen. Ez mondjuk alapjáraton csak addig igaz, amíg pörög a gazdaság.

Van azonban egy nagy probléma: az elvándorlás. Nem csak Magyarországot érinti ez a kérdéskör, hanem az egész régiót, beleértve Lengyelországot is, ahonnan rengetegen mennek el dolgozni Németországba vagy Angliába. A probléma megoldásához vezető egyetlen út a béremelés. Ma Nyugat-Európában (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia) háromszor magasabbak az átlagos nettó fizetések, mint Magyarországon. Fellegi Tamás szerint ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni az elvándorlás tekintetében, nagyjából a feléig el kellene jutni a nyugati átlagbéreknek.

A nagymértékű minimálbéremelés azért sem ördögtől való dolog, mert összességében is kétszámjegyű béremelkedés várható a régióban az előttünk álló időszakban is. Márpedig így a minimálbér a teljes bértömegnek nem lesz a jelenleginél lényegesen magasabb hányada.

Ezért is kaptak szárnyra az európai minimálbérről szóló hírek, amit nagyjából úgy lehetne megvalósítani, hogy meghatároznák, hogy az európai országokban a minimálbérnek mekkora arányát kell kitennie az átlagbéreknek. Jelenleg ez az arány Európában országonként eltérő, 40 és 60 százalék között mozog.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A riporter Szűcs Péter.