- 50 bázisponttal, 7.75 százalékra csökkentette az MNB az alapkamatot a nemzetközi befektetői hangulat változékonyságára és az inflációs kilátásokra hivatkozva.
- A Központi Statisztikai Hivatal 2024-től kezdve az eddigi, a negyedév lezárultát követő 45 nap helyett 30 napos határidővel publikálja a negyedéves GDP volumenindexet.
- 1,6%-kal nőtt az Egyesült Államok GDP-je az első negyedévben, jelentősen kisebb mértékben a prognosztizált 2,5%-hoz képest.
- A Hamburg Commercial Bank (HCOB) által készített előzetes összetett beszerzésimenedzser-index (bmi) alapján az euróövezet üzleti tevékenysége jelentős fellendülést mutat a hónapban, a bmi 50,3-ról 51,4-re növekedett. A feldolgozóipari gyengülést (46,1-ről 45,6-ra) a szolgáltatóipar várakozásokon felüli erősödése ellensúlyozta (50,3-ról 51,4-re).
A pozitív hírek ellenére sem tudott erősödni a forint
A hétvégi stagnálás után 394 forinton nyitotta a hetet a hazai fizetőeszköz az euróval szemben, majd egy szerdai kiugrást leszámítva csökkenésbe kezdett, péntekre 393 forint környékére erősödve. A dollárral szemben hasonló ívet írt be a forint árfolyama a héten, 370 forintról indulva végül nagyobb mértékben erősödve, 366 alá is elért péntekig. Az EUR kis mértékben erősödött az USD-vel szemben, pénteken 1.072 körül mozog az árfolyam.
Kormánydöntés született az üzemanyagárak szabályozásáról
A szerdai kormányülést követően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendkívüli jelentette be, hogy két hetet adnak a kereskedőknek arra, hogy önkéntes alapon a régiós átlaghoz igazítsák az áraikat a 95-ös benzin és a gázolajár tekintetében. Ennek hiányában a kormány újra megtárgyalja a szabályozási eszközök alkalmazásának lehetőségét.
