A személyek jogképességének elismerése mellett a Ptk. a jogviszonyok alanyaiként ismer el bizonyos szervezeteket és vagyontömegeket, és ezeket jogi személlyé nyilvánítja. A jogi személyek önállóan szerezhetnek jogokat és kötelezettségeket, és megilletik őket a nem csak emberhez fűződő személyiségi jogok is.
A jogi személyek Ptk-beli szabályozása során meg kell említeni, hogy a törvény általánosan diszpozitív (megengedő) jellegével szemben e fejezetben találkozunk a legtöbb kógens (eltérést nem engedő) rendelkezéssel. A törvény rögzíti, hogy jogi személy csak e törvényben meghatározott formában, az arra vonatkozó szabályok szerint jöhet létre, és működhet. Nincs tehát lehetőség arra, hogy a Ptk-ban meghatározott jogi személy típusokon kívül egyéb jogi személyeket lehessen létrehozni – hívja fel a figyelmet Nadray Katalin ügyvéd-szakjogász.
| Paragrafus a Monitor Délutánban Folytatódik az új Polgári törvénykönyv fontos változásait bemutató sorozat. Dr. Nadray Katalin ügyvéd-szakjogásszal minden csütörtökön 16.00-16.30 között Érczfalvi András beszélget. |
A Ptk-ban az egyes jogi személyek szabályozása több szintűvé vált. A Ptk. Harmadik Könyve a jogi személyek címet viseli, ezen belül az első fejezet valamennyi jogi személyre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
Ezt követi a az egyes jogi személy típusok szabályozása, ezen belül pedig a típuson belüli megjelenési formák speciális szabályai. Egy korlátolt felelősségű társaságra tehát vonatkoznak a jogi személy általános szabályai, a gazdasági társaságokra vonatkozó különös szabályok, és a korlátolt felelősségű társaság speciális szabályai.
A korábbi szabályozási rendhez képest ez a módszer változást jelent, meg kell szoknunk, hogy minden esetben a három szabályozási szint összevetésével kell az alkalmazandó szabályokat megállapítani – hívja fel a figyelmet a szakértő.
Ki fizeti a tartozást?
A jogi személyekre vonatkozó általános szabályok közül ki kell emelni azt a rendelkezést, miszerint: ha a jogi személy korlátolt felelősséggel rendelkező tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy alapító korlátlanul köteles helytállni.
Korábban csak a gazdasági társaságokra irányadó, hasonló tartalmú rendelkezést a törvény most minden jogi személy esetében alkalmazandóvá tette, ezzel megteremtve pl. az alapítványok vagy egyesületek esetében is a korlátlan felelősség megállapításának lehetőségét.
A jogi személyekre irányadó típuskényszer mellett a törvény megengedi, hogy a létesítő okirat tartalmát az alapítók a jogi személy jellegének, céljainak és adottságainak figyelembevételével szabadon állapítsák meg, azzal, hogy ahol ez nem kívánatos, ott a törvény az eltérést az egyes rendelkezéseknél kifejezetten megtiltja. (például: egyesület létrehozása 10 alapító taglétszám alatt)
Mi szerepeljen a létesítő okiratban?
A törvény a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezések között szabályozza a létesítő okirat minimális tartalmi követelményeit, az állami nyilvántartásba vételi kötelezettséget, a testületi és ügyvezető szervek működését, képviseletét és törvényességi felügyeletét, és a kisebbségvédelem érdekében létrehozott jogintézményeket. Ismét felhívom a figyelmet, hogy ezeket a rendelkezéseket az egyes jogi személyek szabályozásánál a törvény már nem ismétli meg, de mindig együtt kell alkalmaznunk az általános és különös rendelkezéseket.
Nadray szerint kiemelésre érdemes a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó általános rendelkezés, miszerint: a vezető tisztségviselők e tevékenységük során a jogi személynek okozott kárért a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének szabályai szerint felelnek.
A gazdasági társaságok szabályozásbeli változásával következő cikkünkben foglalkozunk.
Az új Ptk-t bemutató sorozatunk adásait itt találja.
A szakértővel készült beszélgetést pedig itt hallgathatja meg:
- Interjú Nadray Katalinnal
