A jogképesség szabályait a Ptk. a régi törvénnyel egyezően állapítja meg, amikor kimondja, hogy minden ember jogképes, élveszületés esetén a fogamzástól halála pillanatáig. A jogképességet korlátozni, arról lemondani nem lehet. A jogképesség azt jelenti, hogy minden ember jogok és kötelezettségek alanya lehet.
A jogképességtől elválik a cselekvőképesség fogalma, ami azt jelenti, hogy az ember önállóan jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. A cselekvőképesség tehát aktív magatartást feltételez. A cselekvőképesség szabályai szintén a régi szabályozást követik, a joggyakorlat által kimunkált pontosítások törvényi megfogalmazásával. Röviden: a cselekvőképesség minden nagykorú személyt megillet, de korlátozható, és ki is zárható.
Cselekvőképtelen az a személy, aki 14. életévét még nem töltötte be, illetve az a nagykorú, akinek betegsége vagy állapota miatt a belátási képessége teljesen hiányzik. Korlátozottan cselekvőképes a 14-18 év közötti fiatal, valamint az a nagykorú, akinek belátási képessége betegsége vagy állapota miatt korlátozott. Mindenki más teljes cselekvőképességgel rendelkezik.
Az új törvénykönyvben
| Paragrafus a Monitor Délutánban Folytatódik az új Polgári törvénykönyv fontos változásait bemutató sorozat. Dr. Nadray Katalin ügyvéd-szakjogásszal minden csütörtökön 16.00-16.30 között Érczfalvi András beszélget. |
Az új Ptk. a cselekvőképesség korlátozása tárgyában elvi éllel rögzíti, hogy a cselekvőképesség korlátozására vagy kizárására csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy jogainak védelme más módon nem biztosítható. (pl. fokozatosság, ügycsoportonkénti korlátozás)
E körben meg kell említeni két új jogintézményt: az első a támogatott döntéshozatal.
A nagykorú személy gondnokság alá helyezése nélkül lehetőség van arra, hogy bizonyos rendelkezési körben a gyámhatóság támogatót rendeljen ki, ha a nagykorú személy belátási képessége kisebb mértékben csökken. Ezzel megőrizhető a személy méltósága, ugyanakkor vagyoni érdekeinek védelme is megvalósul. A támogató rendszerint a családi, rokoni körből kerül ki, aki nem áll érdekellentétben a támogatottal.
A támogató személyével a támogatottnak is egyet kell értenie. A jogintézmény humánus, gyakorlati alkalmazása azonban azt a problémát veti fel, hogy a törvény szerint támogató kirendelésére az érintett személy kérelmére, vagy a bíróság megkeresése alapján kerülhet sor, hozzátartozó vagy más személy ezt nem kezdeményezheti. Várható, hogy az érintett személyek nem fogják ezt kezdeményezni, hiszen ők meg vannak győződve belátási képességük teljességéről, a bíróság elé pedig ritkán kerül ilyen ügy.
Dr. Nadray Katalin ügyvéd-szakjogász szerint indokolt lenne a kezdeményezők körét kiegészíteni a hozzátartozókkal, feltéve, hogy ők az adott ügycsoport vonatkozásában érdektelenek. A részletszabályokat külön törvény határozza meg, mely 2013. végén megszületett.
Dönthet a gondok személyéről
A másik jogintézmény a rendelkezés a cselekvőképesség jövőbeni korlátozása esetére. E rendelkezés szerint minden cselekvőképes személy rendelkezhet arról, hogy cselekvőképességének esetleges korlátozása esetén ki legyen a gondnoka, illetve meghatározhatja, hogy a gondnoka a személyes vagy vagyoni ügyeiben milyen módon járjon el. Ez a rendelkezés a gondnokság alá helyezési eljárásban kötelező érvénnyel bír.
„Sajnos, hogy a nyilatkozat nem vonatkozhat az előzőekben említett támogatott döntéshozatalra, de azt gondolom, hogy mégis érdemes minden józan felnőtt embernek ilyen nyilatkozatot tennie, mert a nyilatkozatot egy esetleges támogatott döntéshozatalra irányuló eljárásban sem fogják figyelmen kívül hagyni” – mondja az ügyvéd.
A nyilatkozatot ügyvéd által ellenjegyzett, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni, és az bármikor módosítható, visszavonható a végrendelet szabályai szerint.
Az új Ptk.-t bemutató sorozatunk első részét itt találja.
A Dr. Nadray Katalinnal készült teljes interjút pedig itt hallgathatja meg:
- Interjú Nadray Katalinnal
