A hétvégén élesedett a helyzet Ukrajna és Oroszország között, miután az Azovi-tenger bejáratánál, a Kercsi-szorosnál egy orosz határőrhajó nekiment az arra haladó ukrán hadihajók egyikének. Petro Porosenko ukrán elnök a feszült helyzet miatt az egész országra kiterjedő, 60 napig tartó hadiállapot kihirdetését szorgalmazta, amit a parlament végül 30 napra és 10 megyére mérsékelt- mondja a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője a Trend FM reggeli műsorában.

Ackermann Sándor szerint a hadiállapot sok mindent jelenhet a gyakorlatban, a katonaság szerepének előtérbe helyezésétől kezdve egészen odáig, hogy a katonák törvényesen elfoglalhatják a lakosság magán ingatlanjait. Az időzítés viszont mindenképp meglepő, hiszen a kelet-ukrajnai régióban a Krím-félsziget 2014-es annektálása óta dúlnak a harcok, az elmúlt öt évet nézve 10 ezer fölött van a konfliktus halálos áldozatainak száma. Hadiállapotot viszont eddig nem rendelt el az ukrán kormány.

A nagy kérdés, hogy az ukrán provokációról szóló orosz narratíva, vagy az orosz fenyegetésről, és az Azovi-tenger elfoglalásáról szóló ukrán narratíva áll közelebb az igazsághoz. A sajtóban többször jelenik meg az a vélekedés, hogy a jelenlegi helyzet inkább Porosenko érdekeit szolgálja a jövő márciusi ukrajnai elnökválasztás előtt. Ackermann Sándor szerint viszont Vlagyimir Putyinnak is politikai tőkét jelentene a szerencsés végkimenetel, amire szüksége is van a nemrég újraválasztott vezetőnek.

Az interjúban emellett még szó volt arról is, hogy milyen korábbi megállapodás van érvényben a két ország között az Azovi-tengerrel kapcsolatban, mióta és miért forr a levegő a két állam között ebben a térségben.

Ackermann Sándorral Imre Lőrinc készített interjút. A beszélgetést itt meghallgathatják: