A műsor tulajdonképpen folytatása egy korábbi adásnak, mely a globális klímaváltozás geopolitikai következményeiről szólt, most pedig a klímaváltozás kibocsátói oldalára került a fókusz, az energiatermelésre.

A beszélgetés során szóba kerül Európa energiahelyzete és pozíciója a globális színtéren, mely nem túl előnyös, ugyanis nyersanyagban hagyományosan szegény régióról van szó, energiaigényének jelentős részét importból kénytelen fedezni. Az importtal kapcsolatban azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy az nem csak az importáló országok esetén jelent függőséget, hanem az exportáló országok számára is, melyek gazdasága sok esetben erre az egy forrásra épül. A gazdaság diverzifikálása mindenképpen alapvető jelentőségű, ez derül ki Oroszország, vagy a Közel-Kelet államainak vizsgálatakor egyaránt.

Az energiapolitikai trendek elemzése során természetesen előkerül a világ két legnagyobb gazdaságának, az Egyesült Államok és Kína helyzetének és kilátásainak összehasonlítása is, mely szereplők minden tevékenysége globális hatással jár, végső soron a világ hatalmi berendezkedésének átformálásával.

A hagyományos fosszilis energiahordozók mellett egyre nagyobb teret nyernek a megújuló erőforrások, valamint a különböző innovatív technológiai megoldások, a jövőbe tekintve ezek mindenképpen meghatározó folyamatok lesznek, remélhetőleg pozitív kimenetellel mind az globális energiaéhség csillapítása, mind a klímaváltozás hatásainak enyhítése szempontjából.

Konklúzióként az energiaiparról elmondható, hogy egyrészt egy nagyon merev rendszerről van szó, a gazdaságba való rendkívül mély beágyazottsága miatt csak nagyon lassan változtathatók meg az alapvető trendek, ugyanakkor az is igaz, hogy részben nagyon nehezen előrelejezhetők egyes energiaipari folyamatok, éppen a gazdasági és politikai beágyazottság miatt, melyek hatással lehetnek mind a nyersanyagárakra, mind a kitermelési mennyiségekre, mind a kereskedelmi útvonalakra. Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.