A kínai-amerikai kereskedelmi háború, és az új kibocsátási normák miatt a német autóipar lassulása- az elmúlt évben ez a két tényező nyomta rá leginkább a bélyegét az euróövezet, kiváltképp a német gazdaság helyzetére. A német autóipar lassulása a magyar gazdaság szempontjából sem irreleváns, ugyanakkor Eppich Győző, az OTP elemzési központjának helyettes vezetője szerint sikerült csökkenteni ezt a függőséget.

Ennek legfőbb oka, hogy míg a magyar gazdaság pillérét hosszú évekig a Németországba irányuló (főként járműipari) export adta, addig az elmúlt két-három évben már a belső fogyasztás és a beruházások húzták a GDP számokat. A magyar gazdaság mindettől függetlenül túl van már a csúcson, a második és a harmadik negyedévben látott 4,9 százalékos növekedést egy ideig biztosan nem lehet megismételni.

A beruházásokat illetően nagyon támogató volt a hitelpiac, és különösképp a vállalati hitelezés alakulása. (Az MNB a lakossági szegmenshez hasonlóan a vállalatok körében is egyre inkább a hosszú futamidejű, fix kamatozású termékeket favorizálja) „Tavaly a vállalati szegmensben a teljesítő hitelállomány 15 százalék körül bővült. A magánszektor és az állami szektor beruházásai ma már szinte ugyanakkora mértékben járulnak hozzá a GDP-hez”- magyarázza az OTP elemzője.

Az eurózóna gazdaságához visszatérve: Németországban a harmadik negyedévben volt negatív a gazdasági növekedés üteme, Olaszországban viszont technikai recesszió állt elő, miután egymást követő második negyedévben zsugorodott a gazdaság. A francia gazdaság viszonylag jól átvészelte a hetekig tartó sárgamellényes tüntetést, az övezeti átlagot meghaladóan, 0,3 százalékkal bővült a GDP. A kilátások viszont cseppet sem kedvezőek. Az egyetlen igazán pozitív trend a munkaerőpiac beerősítése lehet, tavaly újra a válság előtti szinteken járt a munkanélküliségi ráta.

800 milliárd forintot húzna be a piacra az ÁKK

Egyre másra új termékekkel, állampapír konstrukciókkal rukkol elő az Államadósság Kezelő Központ. Még idén egy új, nyugdíjcélú állampapírral bővülhet a kínálat, a Nyugdíj-előtakarékossági magyar állampapírral (NYEMÁ). Az ÁKK célja, hogy olyan nagy piaci érdeklődést generáljon, amivel a jelenlegi állampapír piaci állományt további 800 milliárd forinttal tudja növelni.

Eppich Győző szerint az ÁKK ezúttal a kínálati oldalba nyúl bele, az pedig, hogy eléri-e a célját, több tényezőtől is függ. A negatív oldalon állhat, hogy míg tavaly az uniós projektek előfinanszírozása megnyomta a pénzforgalmi hiányt és így nőtt az állam finanszírozási igénye, idén már nem lesz ekkora a nyomás az államháztartáson. A másik oldalon viszont az ÁKK a lejáró deviza államadósságot forint alapú állampapírokkal akarja megújítani, ami nyilván egy jelentős plusz kínálatot jelent a piacon. Jelenleg a teljes magyar államadósság a GDP 70 százaléka körül van, az állampapírpiac volumene 28-29 milliárd forintra tehető. Ebből viszont le kell még vonni a devizahitel és devizakötvény állományt.

A teljes beszélgetést, amelyben szóba került az is, hogy a nemzetközi befektetők számára mennyire vonzó a magyar állampapírpiac, illetve mennyire állja Magyarország a hozamversenyt, itt hallgathatják meg. A riporter Szűcs Péter.