A Digiméter mintegy 50 kérdéssel, 6 területen vizsgálja a cégek folyamatait. A 2021-ben készült felmérésükben mintegy 800 kkv válaszai alapján állították össze az országosan reprezentatív képet.

„Amikor két évvel ezelőtt kitaláltuk ezt a kutatást, amely a kkv-k digitális transzformációjában segíthet, akkor megnéztük, hogy melyek azok a kulcsterületek a vállalkozások életében, ahol a digitalizáció megjelenik. Ezek egyike a digitális jelenlét, hogy célcsoportjuktól függően mennyire vannak jelen az egyes platformokon – Facebook, Instagram, Google Cégem és egyéb online felületek. A digitális mindennapok kategóriában pedig a többi között azt vizsgáltuk, hogy miként működik náluk a távmunka, vagy hogyan menedzselik a meetingeket" – mondta a Digiméter kutatási vezetője.

„A vállalatvezetést mi vállalkozásvezetésnek hívjuk, mert jellemzően kisebb cégeket nézünk meg, hogy miként irányítják a társaságot, mennyire adatvezérelt a működés, az értékesítés vagy a marketing. Ez utóbbiról egy évvel ezelőtt készült egy külön felmérésünk, amely szintén megerősítette, hogy nagyon sok teendőjük van még ezen a területen a hazai kkv-knak. A digitális pénzügyek viszont a legfejlettebb szegmensnek számít, részben a NAV előírásai, így például a kötelező online számlázás miatt. Ezeken kívül vizsgáltuk még az informatikai biztonság témakörét is" – részletezte Pintér Róbert a Monitor Délután című műsorunkban.

Hozzátette: a Digiméter vagy „digitális méterrúd" alapján nemcsak kutatási jelentések, közlemények vagy konferenciaelőadások készülnek, hanem minden felmérés végén összeállítanak egy brosúrát is, amelyben tanácsokat is adnak a vállalkozóknak. Szintén ezt a célt szolgálja „Az én digiméterem" kérdőív is, amelyet bárki online kitölthet, és összehasonlíthatja vállalkozását a kutatási adatokkal. Így könnyen összevetheti, hol is tart a többiekhez képest, milyen területen kellene fejlesztenie, és mire lehet a legbüszkébb, hol számít gyorsabbnak, mint a többi kis- és közepes vállalkozás.

Furcsa kettősségek okozták a megtorpanást

„Elmondható, hogy a fő index 2020-ban és 2021-ben is ugyanúgy 40 maradt, tehát úgy tűnik, mintha érdemben nem lett volna már változás a pandémia újabb szakaszaiban. Azt feltételezzük, hogy kezdetben volt egy nagy ugrás a cégek részéről, és sokféle digitális lehetőséget kipróbáltak, ami látszik az adatokból is. Amikor viszont véget ért a járvány első néhány hulláma, és megszűntek a szigorúbb korlátozások, akkor sok helyen egyfajta visszarendeződés indult meg" – összegezte Pintér Róbert.

Arra is kitért, hogy ha a 40-es érték mögé nézünk, akkor számtalan apró változás látható, amelyek úgymond kioltották egymást a háttérben. Például az 50 főnél nagyobb vállalkozások fejlődtek, az ennél kisebbeknél viszont a fejlesztések stagnáltak vagy némileg visszaestek.

Ugyanígy megjelenik a kétirányú folyamat a területi bontásban is. Míg a budapesti és központi régióban működő társaságok előreléptek, addig néhány vidéki régióban az volt a jellemzőbb, hogy bár kipróbáltak újdonságokat, de aztán voltak olyan online megoldások – legyen az digitális munkavégzés, különféle platformok, hírlevélküldés vagy akár blogolás –, amelyekkel később felhagytak.

Szintén kettősségnek számít, hogy a kkv-k döntéshozói és munkavállalói magánemberként az internet- és okoseszköz-használatukban feltehetően nem térnek el szignifikánsan a hazai átlagtól, addig a cégüknél mégis sokszor megelégszenek a meglévő folyamatokkal és az analóg megoldásokkal.

További részletekért hallgassa meg a Monitor Délutánban elhangzott interjút! Pintér Róberttel Érczfalvi András beszélgetett.