Magyarországon még mindig vannak olyan méhészek, amelyek különböző helyekre – például előbb délre, majd északra – viszik a kaptárakat, ami segít abban, hogy különféle méztípusokat tudjanak gyűjteni. Ez egy hazai jellegzetesség volt addig, amíg a klímaváltozás nem csökkentette le a virágzási időpontok közötti különbségeket.

Az is egy fontos változás, hogy ma már nagyon sok méhész nem főállásban végzi ezt a munkát, így keveset tud a helyszínen lenni, de az is jellemzővé vált, hogy biztonsági okok miatt több különböző helyre szállítják a kaptárakat.

„Korábban egy méhészismerősünk javasolta nekünk ezt a fejlesztési irányt. A szakembernek ugyanis nagy szüksége volt egy digitális adatgyűjtő megoldásra, hogy távolról is tudja, hogy minden rendben van-e a méhcsaládokkal. Egy évvel később állt össze számunkra a kép, hogy mi gyártunk olyan elektronikai eszközöket, amelyekkel a kaptárak megfigyelhetők, és emellett monitorozzuk is a környezeti változásokat a műholdképeken keresztül" – összegezte a kezdeteket a Space Apps Kft. ügyvezetője.

A cég első körben távérzékeléssel, műholdas földmegfigyeléssel kezdett el foglalkozni, majd később nyitottak a dolgok internete (IoT) megoldások felé.

A BeeBox nevű fejlesztésük egy integrált döntéstámogató rendszer, amely nemcsak kaptármérlegre épül, hanem több hardverelemből áll, és egy térkép, illetve webapplikáció is a része. „Jelenleg még kutatási fázisban használjuk a kaptárkijáró kamerát, amely fényképeket és videófelvételeket készít. Az eszköz az adatokat felküldi a szerverünkre, ahol egy mesterséges intelligencia algoritmus feldolgozza azokat. A hangot is elemezzük, a kijárónál elhelyezett mikrofon segítségével" – sorolta Arnócz István.

Emellett van egy beltéri adatgyűjtő rendszerük is, amely több ponton is méri a hőmérsékletet. „Ez azért fontos, mert az ilyen mérések alapján lehet tudni, hogy mekkora a méhcsalád kiterjedése, és hogy minden rendben van-e belül. Természetesen a kaptártömegből is nagyon sok mindent meg lehet állapítani, hogy reggel megtörtént-e a kirepülés, hordanak-e nektárt és virágport a rovarok, vagy például mennyit hordtak az egyes napokon" – tette hozzá.

A monitorozás érdekessége, hogy az év nagyjából 340 napján nem feltétlenül szükséges a méztermelés szempontjából, de egészségügyi vagy méhélettani szempontból viszont igen. A termelésmonitorozás az évből fennmaradó 10-15 nap során számít rendkívül fontosnak, amikor akár egy napnyi késés is egymilliós kárt okozhat a méhésznek.

Karanténzónák és digitális eredetigazolás

A döntéstámogatás része egy térképrendszer is, amely a többi között megmutatja a közelben lévő haszonnövényeket, valamint a méhbetegségeket jelző karanténzónákat is.

„Egy 60-70 ezer méhecskét tartalmazó kaptárból 30-35 ezer rovar naponta körülbelül 10-szer fog kirepülni. Ez napi szinten nagyjából 300 ezer érintést jelent egy 5-10 kilométeres sugarú körben. Éppen ezért nagyon sokat segít a méhészeknek, ha pontosan ismerik előre az adott kaptár körüli környezetet. A fogyasztók számára is egyre fontosabb, hogy ne valamilyen ipari terület vagy szennyező forrás közelében legyen a mézgyűjtés. Éppen ezért GPS is be van építve minden eszközünkbe. Ez is egy lépés abba az irányba, hogy létrejöjjön az eredetigazolás" – mondta a Space Apps Kft. ügyvezetője.

További részletekért hallgassa meg a Monitor Délutánban elhangzott interjút. Arnócz Istvánnal Érczfalvi András beszélgetett.