A második világháború és a rendszerváltás közötti időszak jelentős mértékben megtizedelte az erdélyi szőlőművelést, minden szempontból. Egyrészt az állami borgazdaságok tevékenységét, másrészt a korabeli magyar fajták háttérbe szorítását nagyon megsínylette az erdélyi bor, jó hír viszont, hogy a rendszerváltás utáni évtizedekben az erdélyi magyar borászat ismét fejlődésnek indult. A történelemórát itt most befejezzük, de azért gondoltuk - mi, és a meghívott vendégünk is - fontosnak megismertetni a múlt ezen szeleteit, hogy átfogó képet nyújtsunk a bennünket követőknek méghozzá azzal a céllal, hogy jobban megismerjék az erdélyi borokat.

Lássuk most a hagyományos erdélyi szőlőfajtákat: Közép-Erdély leginkább a királyleányka hazája, de a Küküllő-mentén, Szatmár vidékén, a Szilágyságban, valamint a Körösök vidékén is megterem; ha pedig kékszőlőfajták, akkor egyértelműen, hogy a ménesi kadarka, a fekete leányka, a járdovány vagy éppen a bakator sorolható a jellegzetes fajták közé. Mindazonáltal a világfajtákkal sokáig (és még napjainkban is) meglehetősen nehéz volt felvenni a versenyt – véli Balla Géza, az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének elnöke, a Balla Géza Borászat tulajdonosa.

Ezen kívül még szót ejtettünk az erdélyi gasztronómia – borok viszonyáról, de ha már kitekintés, akkor megkerülhetetlen volt a híres erdélyi borászról, borszakíróról Csávossy Györgyről elnevezett Kárpát-medencei Borverseny és a rendezvény szerepe az anyaországon túli borászok életében.

Balla Géza hangsúlyozta: „azt gondolom, hogy óriási szükség van ahhoz, hogy ezáltal is egy olyasfajta felzárkóztatást tudjunk elérni az erdélyi és a partiumi borokkal, amire nagy szükség van. Én rég eldöntöttem azt, hogy nekünk szükség van arra, hogy az évek folyamán elérjünk egy olyan folyamatra, amikor tudjunk beszélni egy egységes Kárpát-medencei magyar borról. Akkor is, hogy ha ezt a bort az anyaországba, vagy netán’ az anyaországon kívül rekedt magyar szőlőterületekről készítik ezeket a borokat. Emiatt dolgozunk és ez a borverseny ez is azt tükrözi, hogy igenis akarunk, igenis a gazdák akarják tudni, hogy hol állnak a bor minőségében. Egy nagyon komoly fejlődést tapasztalhatunk évről évre Erdély és Partium borászatában, ami a technológiát és a minőséget illeti, és lehetőség van a felzárkóztatásra, lehetőségek adódnak már olyan minőségi technológiák alkalmazására is, aminek a segítségével azok a borok megállják a helyüket palackozott borokként, ott lehetnek a polcokon akár az erdélyi borüzletekben, akár az anyagországi és a nemzetközi borpolcokon is.”

Gál Márk, Balla Géza

A teljes beszélgetés elérhető pénteken 19:00-tól a Trend FM YouTube-csatornáján, de megtalálnak bennünket a Podcastgyár by TrendFM applikációval is.