Ha nem is állt meg az idő, de nem következett be olyan földrengésszerű változás az építőiparban néhány évtized alatt, mint más iparágakban, akár mondjuk az autógyártásban- kezdte a BauApp alapítója. Sőt, nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy például az Egyesült Államokban csökkent a munkaerő hatékonysága az építőiparban az elmúlt évtizedekben, miközben más szektorokban megháromszorozódott a teljesítmény. Ha a teljes építőipari láncolatot nézzük a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig, akkor kétségkívül a tervezés fázisában használják ma leginkább az IT megoldásokat a szektor szereplői. Elég csak a 3D-s látványterveket említeni, amiket az építtető kényelmesen bejárhat, virtuálisan megszemlélhet.

A kivitelezéssel más a helyzet, itt tapasztalható a legnagyobb lemaradás- tette hozzá Dálnoki Ádám. A szakértő szerint egy egyszerű lakásépítésnél is feltűnően sok csúszást tud okozni, ha a különböző szakemberek nem egyeztetnek, valaki nem tartja magát az ütemtervhez, esetleg késik az anyagbeszállítás stb. Egy nagy beruházásnál, ahol harminc alvállalkozó több száz dolgozója több száz alaprajzhoz igazodva dolgozik, pedig még nagyobb fejfájást okoz, ha rossz terv szerint megy a munka. „Ilyenkor látjuk azt, hogy a munkások céltalanul álldogálnak az építkezésnél, egyszerűen vicc, hogy nincs még digitalizálva magának a kivitelezésnek a menetrendje, a pontos terve”- tette hozzá a BauApp alapítója. A munkafolyamatok megtervezése a kulcs: a Teslánál sem az a kérdés, hogy képesek-e legyártani egy autót, hanem az, hogy mennyit tudnak legyártani az adott modellből adott időn belül.

Óriási biznisz elhanyagolható IT költéssel

A digitalizáció az építőipari vállalkozásoknál a munkafolyamatokról történő digitális adatgyűjtéssel kell, hogy kezdődjön. Ha az adatok, a big data megvan, a generálkivitelező már a mesterséges intelligencia segítségével, sokkal pontosabban tud előre jelezni, hogy kinek mit kell csinálnia, milyen ellenőrzéseket kell még elvégezni, az építőanyagok nyomon követését is meg lehet oldani digitális eszközökkel. Az egésznek a célja, hogy ne legyen haszontalanul eltöltött idő az építkezésen. A digitalizáció második lépése, hogy az alvállalkozót is be kell kapcsolni ebbe a központi szoftverbe, és egészen az építkezésen dolgozó szakemberekig le kell szivárognia a fejlesztéseknek. Ennek legfőbb jele, hogy mennyit költ a cég az alkalmazottakra: mennyit invesztál az öltözékre, a munkához szükséges felszerelésekre.

Az építőipar globálisan egy 8 billió vagy másképp 8000 milliárd dolláros ágazat. Összehasonlításképp a teljes filmipar volumenét 50 milliárd dollárra taksálják. Mégis, az építőipari cégek árbevételüknek kevesebb, mint fél százalékát költik IT-megoldásokra. Pedig Dalnoki Ádám szerint pár százalékos hatékonyságnövelés már bőven eldöntheti a tenderek sorsát, és így meghatározhatja a cég jövőjét. A szakértő szerint a digitalizáció egyre inkább döntő versenyelőnyt fog jelenteni, és nem csak a tenderek kimenetele szempontjából.

Ha egy építőipari cég birtokában van az adatoknak, jól meg tudja tervezni a munkafolyamatokat, a költségvetést, jobban előre látja az esetleg felmerülő kockázatokat, kiszámíthatóbbá válik. Az a cég pedig, amelyik kiszámíthatóbb, sokkal hitelképesebb is lesz. A bankok ugyanis nem szeretik kockázatos projektekbe fektetni a pénzüket. Ez a főként hitelből finanszírozott építőipar esetében egy újabb kulcskérdés- summázta a digitalizáció előnyeit Dalnoki Ádám.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A riporter Szűcs Péter.