Tavaly tavasszal a kormány 2,4 százalékos hiányt tűzött ki, GDP arányosan. Ekkor még a 2017-es államháztartási hiány a GDP 2 százaléka volt. Ez azt jelenti, hogy 0,4 százalékkal emelte meg a kormány a hiánycélt, ami végül az előző évben 2,2 százalékon ragadt meg. A tervezettnél alacsonyabb eredmény mögött az áll, hogy sok bevétel folyt be, erős volt a gazdasági konjunktúra és 5 százalékkal nőtt a GDP. Ennek magyarázataként kiemelhetjük az ÁFA bevételek növekedését. A gazdasági fehéredés hatása az általános forgalmi adó tekintetében 170 milliárd forint volt 2018-ban.

A korábbi évek nagy problémája volt a viszonylag alacsony adófizetési hajlandóság Magyarországon. Tavaly az online számlázás bevezetése volt az, ami ennél az adó típusnál az adókerülést vissza tudta szorítani, és ennek jól látszik az eredménye. 2014-hez viszonyítva az ÁFA oldalról nagyjából 400 milliárdos többlet folyhatott be a gazdaság fehérítő intézkedéséknek köszönhetően. Emellett ki kell emelni a személyi jövedelemadót, aminek a bevételei 13 százalék fölött növekedtek, vagy a társadalombiztosítási járulék, ami a szűrt adatok alapján 10 százalék fölött bővült. Emellett a kiadási oldal a várnál kisebb lett, ami végül a költségvetési hiány lassabb növekedését eredményezte.

Versenyben a szomszédokkal

Nem csak Magyarország teljesített jól a tavalyi évben, sőt amennyiben megnézzük az összehasonlító adatokat azt láthatjuk, hogy több közép-kelet-európai országban költségvetési többlet alakult ki, miközben mi még mindig hiánnyal küzdünk. Csehországban, Horvátországban és Bulgáriában is 1 százalék körüli többletről lehet beszélni. Lengyelországban és Szlovákiában pedig nagyjából 1 százalékos hiány volt. Ami meglepő, hogy az elmúlt időszakban jól teljesítő Romániában 3 százalék körüli költségvetési hiány jelentkezett 2018-ban. Kovács Mihály úgy látja, hogy Magyarország pusztán a gazdaságpolitikai stratégiája miatt áll a mérleg negatív oldalán. Sok ország gondolkozik úgy, hogy egy kedvező konjunktúra környezetben tartalékoló berendezkedésre állnak be, hogy pozitív irányba billentség a mutatót. A magyar gazdaságpolitika már 2014 óta azt a stratégiát követi, hogy 2 százalék körüli hiányt tűz ki célul, lényegében stabilan 3 százalék alatt marad. Ráadásul ezt úgy éri el, hogy mellette folyamatosan adót csökkent. Tehát a lényeg, hogy Magyarország az adók lazítása mellett tartja a nagyjából 2 százalékos hiányt, miközben a régiós országok mondhatni összehúzzák a nadrágszíjat, hogy a skála pozitív végére kússzanak. Ehhez még hozzájön az is, hogy a beruházási kedv is jelentős mértékben nőtt itthon az elmúlt években.

Mit várhatunk 2019-től?

Kovács Mihály elmondta, hogy egyelőre februárig vannak meg a pénzforgalmi adatok és ezeken még látszik a tavalyi év hatása. Ennek ellenére az már körvonalazódik, hogy a bevételek az előző évhez hasonlóan jól jönnek. Februárban a 12 hónapra visszatekintő ÁFA 16 százalékkal nőtt, ami 2 százalékkal magasabb eredmény, mint az azt megelőző év azonos időszakában. Emellett 2019 év eleje kiadási oldalról nem volt túl erős. Egyelőre azt lehet mondani, hogy az 1,8 százalékos hiánycél tartható lehet, de fontos, hogy még kevés az adat. Azt viszont ki kell emelni, hogy a legnagyobb kiadást jelentő beruházási programok inkább a következő évet fogják érinteni, így elmondható, hogy jók a kilátások 2019-re.

Kovács Mihállyal Nagy Károly készített interjút. A teljes beszélgetést itt meghallgathatják: