Követve a trendeket és felkészülve a jövő kihívásaira, digitális platformra kell átvezetni a jelenleg működő városkártyákat. A digitális piactér minden szempontból nagyobb előnyökkel jár, mint egy NFC chipes városkártya, amely jelenleg Budapesten és a világ több országában is használatos. A Budapest Card gyenge pontja, hogy nincs mögötte applikáció – derült ki a szakértő szavaiból.

 

Mi is az a digitális turizmus? Hogyan lehetne jobban kihasználni a reptértől a városközpontig tartó holtidőt? Milyen praktikák vannak az egyre nagyobb számú kínai turisták elérésére? Egyebek mellett ezekről is beszélgettünk a Digitális Turizmus korábbi adásaiban.

Rasztovits Dávid elmondta, hogy az USA-ban, a New York Passt megvásárló utazó a városkártyához kapcsolt alkalmazáson keresztül részletes információkat kaphat a helyi látnivalókról, képeket, videókat nézhet meg róluk, az érdeklődése megadásával pedig akár személyre szabott túraútvonalat is ajánl számára a rendszer. Barcelona városkártyájával szintén össze lehet állítani a személyes preferenciák szerint kincskereső túrákat; ha éppen arra van igényünk, kilistázza számunkra a fél órán belül motorral elérhető attrakciókat, gasztronómiai fókusszal – ez a modern kori idegenvezetés, hangsúlyozta a digitális szakértő. Az alkalmazások, lévén algoritmusok alapján működő szoftverek, a böngészési előzmények alapján képesek kifürkészni a turisták érdeklődését, további hasonló szolgáltatások megvásárlására ösztönözve őket – mutatott rá az appok nagy előnyére.

Rasztovits Dávid szerint Magyarországon nemzeti szinten lenne szükség a turisztikai szolgáltatások közös platformjára. A külpiaci marketing szempontjából is sokkal könnyebb lenne a kevéssé ismert vidéki térségeink értékeit egy közös kártyán piacra vinni, mint külön-külön – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy a Digitális Marketing Zrt. elkötelezett egy olyan digitális piactér lefejlesztése mellett, ahol a turisták számára minden szolgáltatás és információ egy helyen elérhető: az autóbérléstől a jegyvásárláson át az asztalfoglalásig, a legszebb látnivalóktól a legjobb éttermeken át az igény szerint összeállított tematikus túrákig. Marketingszempontból kulcsfontosságú, hogy ezen az „online utazási központon” keresztül pontosan mérhetővé válna az ide látogató turisták költése, küldőország, nem, életkor stb. alapján, mely információk ma nem állnak rendelkezésre – hangsúlyozta.

Digitalizációval a munkaerőhiány ellen

Rasztovits Dávid nem osztja azt a sokak által hangoztatott nézetet, hogy a digitalizáció elveszi az emberek munkáját, sőt, szerinte egy jó applikáció megoldást jelenthet a munkaerő-hiányra is. Léteznek például már olyan szoftverek, amelyek egytizedére csökkentik egy recepciós munkáját. De a szolgáltatások digitális platformon keresztül történő értékesítése a megoldás arra az esetre is, ha a rendelkezésre álló munkaerő nem alkalmas erre a feladatra – javasolta a szakértő.

A képen Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója

A turisztikai szolgáltatások kapcsán a műsorban Tokaj térsége is szóba került – mint negatív példa, ahol a szezonon kívül alig találni nyitva tartó éttermet. Hiába a világörökségi cím és az egyedülálló kulturális miliő, a nemzetközi piacokon nemigen látható a térség – véli Rasztovits Dávid –, mert kevés az olyan online tartalom, amely élményszerűen mutatná be az itteni szolgáltatásokat. Ebből fakadóan nem megy oda olyan nagy számú turista, hogy az megalapozná a helyi turisztikai vállalkozások egész éves fenntarthatóságát, mely jelenséggel a Balaton is küzd – fejtette ki. A Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója szerint hosszú távon, a várható bevételnövekedést tekintve, bőven megérné olyan támogatási programot indítani, amely átmenetileg levenné a kis- és közepes turisztikai vállalkozások válláról a havi operatív költségek kifizetésének terhét, megoldva ezzel a jó marketing által megnövelt kereslet egész éves kiszolgálását.