A nemzetközi, de különösen a tengerentúli piacokon alkalmazott digitális technológiákból és a fejlődés irányaiból Magyarország is sokat tanulhat az országimázs, országmárka építése szempontjából – mondta a digitális szakértő. És sokszor a legkisebb dolgokban rejlik a siker kulcsa.

Ilyen például a kínaiak többsége által használt WeChat mobilalkalmazás és azon belül a WeChat Pay fizetési lehetőség, amely még nem használható Magyarországon. Holott, a Budapest–Peking járat mellett, a 2019 nyarától induló Budapest–Sanghaj közvetlen járat bizonyosan tovább fogja erősíteni a kínai beutazást, amely már most is a legnagyobb dinamikával fejlődik. A szakértő szerint ezért időszerű lenne a kínai WeChaten belül olyan platformokat létrehozni, amelyek hazánkat a különböző fogyasztói szokásokhoz igazított tartalmakkal népszerűsítenék, továbbá meg kell teremteni a digitális ökoszisztémát, hogy a WeChat Pay-jel Magyarországon is lehessen fizetni. Meggyőződése, hogy csupán ez hatalmas lépést jelentene a kínai utazók közvetlen elérésében és költésük ösztönzésében. Különösen annak fényében, hogy Kína bejelentette, öt éven belül készpénzmentes országgá szeretne válni.

Minden, ami fizikai, elavult a kommunikációban

Magyarország, méreteinél fogva, tökéletes mikropiac arra, hogy a technológia éllovasainak innovációit honosítsa, integrálja, hasznosítsa – jelentette ki Rasztovits Dávid. Vannak erre már jó példák idehaza, mint a Zalaegerszegen épülő önvezetőautó-tesztpálya, vagy az 5G tesztelési központ. A szakértő úgy véli, nem is a jövő, hanem a jelen után futunk, mert nemzetközi kitekintésben minden, ami fizikai, már elavult a kommunikációban.Hangsúlyozta, a digitális fejlesztések nem jelentek akkora kiadást, mint azt elsőre gondolnánk, sokkal inkább a szemlélet megváltoztatására van szükség, hogyan is szólítsuk meg a potenciális utazókat. Arról, hogy mi is az a digitális turizmus, ebben a cikkünkben olvashatnak.

A megoldást egy átfogó, országos online stratégia kidolgozásában látja, amely meghatározza,hogyan érjük el a digitális felületeken keresztül az utazókat a saját országukban, illetve hogyan lépjünk velük interakcióba, amikor megérkeznek hozzánk.Míg a turisták egy része csak akkor lép kapcsolatba a helyi szolgáltatókkal, amikor belép az országba, a másik végletet az a látogató jelenti, aki előre mindent leszervez, és az okostelefonjában ott lapul az összes foglalási kód, belépő stb. A legnagyobb halmaza a turistáknak azonban befolyásolható – mutatott rá a digitális szakértő, ennek mikéntjére egy külföldi példát hozva.

A turisták megszólítása, figyelmüknek megragadása nem csak akkor kezdődik, amikor az utas beérkezik a városközpontba. A turistákért való harc már a reptér és a városközpont között el kell, hogy kezdődjön. Ez a negyven perces időszak jelenleg "blackout" az értékesítésben, holott ez egyáltalán nem törvényszerű. Bővebben erről itt olvashatnak.

Tokióban, amint leszáll a turista a repülőtéren, onnantól folyamatosan bombázzák impulzusokkal, villogó fényreklámokkal, videókkal, letöltheti a nemzeti turisztikai applikációt és a digitális városkártyát, s ezen a közös platformon keresztül elérheti a szolgáltatókat is. Ez a központosítás a dolgok leegyszerűsítése a turisták számára. Mivel a látogatók költése a szolgáltatók rátermettségétől is függ, a vállalkozók számára indokolt lenne létrehozni olyan szakmai köröket vagy hubokat, ahol egy étterem vagy egy szuvenírbolt tulajdonosa tanácsot kérhet saját digitális kommunikációjához – tette hozzá.A műsorban még szó esett a statisztikai mérések elavultságáról, a hiányzó kutatásokról, és arról is, vajon mennyire korszerű, hogy a szállodák papíralapon kérik a vendégértékeléseket.

A teljes műsor itt hallgatható meg, a riporter Érczfalvi András.