A Manilai egyezmény fogalmazta meg először 1980-ban, hogy a modern kori turizmus a nemzetgazdaság egyik mozgatórugója, amit az országoknak támogatniuk kell. A megváltozott filozófia nyomán megnyílt jelentős forrásokkal hatalmas lendületet vett az iparág fejlődése, amire a 90-es évektől ráerősített az internet elterjedése, majd az első foglalási oldalak megjelenése – idézte fel az interjúban a történelmi fordulópontokat a digitális szakértő.

Azok a cégek, amelyek az ezredfordulón innovatív megoldásaikkal szerepet játszottak az online turizmus megszületésében, szinte behozhatatlan előnyre tettek szert. Az első, világszinten elterjedt foglalási oldalt, az Epediát ma a három legnagyobb online utazási cég között tartjuk számon, s potenciálját jelzi, hogy 2017-től 2020-ig további 3 milliárd dollárt fektet digitális marketingbe.

 

 

Ma ott tartunk, hogy az internet segítségével bárki képes összerakni magának egy világkörüli utat, sőt megszületett egy új utazási kategória, a digitális nomádoké, akiknek életformája az utazás és az internetet használják irodájuknak. Nem véletlen, hogy világ több mint ezer városát értékelő nomadlist.com rangsorolásának egyik legfontosabb szempontja, milyen a helyi információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlettsége. Ezen a listán Budapestnek egyszer már sikerült a hatodik helyezést megszereznie – mondta a szakértő.

Hogyan szólítsuk meg a turistát a reptértől a városig?

Rasztovits Dávid kifejtette, Magyarország internetlefedettsége és kiváló informatikai szakemberei miatt jó pilot piaca a digitális turizmusnak. Hatalmas potenciált rejt, hogy 2020-ban nálunk már tesztelik az 5G-t (ötödik generációs mobilhálózatok), amivel az IKF fejlettsége alapján hazánk az első tízbe kerül a világon – hangsúlyozta. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy bár Budapestet egyelőre nem érinti az overturizmus, tavaly nyáron már előfordult olyan időszak, hogy a telefonjukkal folyamatosan információkat, fotókat fel- és letöltő (elsősorban ázsiai) turisták netezését, jellemzően a vendéglátóhelyeken, nem bírta el az informatikai rendszer. Ezért, felkészülve a forgalom további növekedésére, új alapokra kell helyezni a budapesti digitális ökoszisztémát, és nagyon fontos lenne a közterületi wifi széles körű kiépítése – szögezte el. Ez ösztönözné a turisták költéseit is, amennyiben ezen keresztül a szolgáltatók ellátnák őket megfelelő inputokkal. Az ajánlatokkal, hasznos applikációkkal és tartalmakkal való bombázást már érkezéskor, a repülőtéren szükséges lenne elkezdeni, miként azt például Tokióban is csinálják, villogó LED-falakra kivetítve a turistainformációkat. S ingyenes wifi biztosításával folytatni kellene Budapest kínálatának eladását a következő 40 percben is, amíg a turista a reptérről elér a szállodájáig – ez az időszak most „blackout” (áramszünet) az értékesítésben, különösen a horribilis roaming díjjal terhelt, EU-kívülről érkező turisták esetében. A digitális szakértő a műsorban New Yorkkal és Shanghaijal példálózott, ahol a taxikban be van építve egy internetkapcsolatos monitor az utasok számára. „Ez a 40 perc meg tudja változtatni a magyar turizmust, mert az országmárkát, országimázst nagyon egyszerűen fel lehetne építeni ennyi idő alatt” – fogalmazott Rasztovits Dávid.

Az interjúban hallhatunk még a turizmus iparág mérföldköveiről, Thomas Cooktól a Booking.com-ig, a Budapest és Prága közti versengésről, továbbá a digitális turizmus nemzetgazdasági kapcsolódásairól is.

Rasztovits Dáviddal Érczfalvi András készített interjút. A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:

A Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatójával készült korábbi beszélgetést és az abból készült cikket ide kattintva érhetik el!