Évről évre növekszik az utazási kedv és a turisták által elköltött összeg világszerte. 2017-ben már több mint 1,3 milliárd ember utazott turisztikai céllal külföldre és költött el globálisan 1340 milliárd dollárt, ezzel a turizmus iparág a világ GDP-jének 11,5 százalékát adta. A növekvő tortából azonban egyre többen kérnek részt. Magyarországon kormányzati célkitűzés, hogy a turizmus hazai GDP-hez való hozzájárulása a jelenlegi 10,5-11 százalékról 2030-ig 16 százalékra emelkedjen.

Rasztovits Dávid szerint a régi megoldások már nem vezetnek célra, annyira megváltozott a piac. Meg kell vizsgálni, hogyan nőtt a világ népessége, milyen társadalmi, geopolitika gócpontok alakultak ki, s az utazók hová mennek és milyen felhasználói szokásokat hoznak magukkal. A sikerhez lépéselőnybe kell kerülni – tette hozzá.

 

 

Betör az 5G!

Az 5G (ötödik generációs mobilhálózatok) kapcsán a szakértő fordulópontra számít 2020-ban, amikor várakozása szerint a digitális turizmus piacai újra robbanásszerű fejlődésnek indulnak. Mint rámutatott, egy magyarországi szolgáltatónak a digitális marketing targetálásánál nem azt kell néznie, hogy most honnan érkeznek hozzánk a legtöbben, hanem azt, hogy 10-15 év múlva honnan fognak. Nagyon elgondolkodtatónak tartja azt az infografikát, amelyet egy bécsi lapban látott, e szerint a Hongkong város köré rajzolt, nagy rádiuszú körben, amely India széléig és Kínának majdnem a tetejéig tart, délen pedig magában foglalja Indonéziát, több ember él, mint a világ összes többi részén együttvéve. A kínai turisták hihetetlen dinamikát adnak Európa turizmusának, és tavaly több mint 30 százalékos forgalombővüléssel Magyarország beutazó turizmusának növekedéséhez is nagy mértékben ők járultak hozzá, számuk évről évre növekszik – hangsúlyozta a digitális szakértő.

Míg régen a marketinggel azokat a turistákat céloztuk meg, akik ismerték Magyarországot, mára ez teljesen megváltozott – mondta. Ma azt kell nézni, hogy Magyarországról még mi érhető el, mert egy kínai turista, akár csoportosan, akár egyénileg érkezik Európába, 3-4 várost biztosan meg akar nézni. Európa úgymond kezdő beutazási pontjaként azt kell megteremtenünk, hogy ne akarjon két nap után továbbállni, hanem maradjon még egy napot Budapesten, ehhez azonban, figyelembe véve a nemzetközi tendenciákat, rengeteget kell fejlődnünk – fogalmazott Rasztovits Dávid.

A jövő turizmusa a digitális szakértő szerint az okos (smart) turizmus, amit alátámaszt, hogy a turizmus szektorban online elköltött összegek 75 százalékkal nőttek az elmúlt öt évben. A témával cégük a Milyen lesz Budapest turizmusa 2050-ben? címmel közelmúltban publikált tanulmányban is foglalkozott, és két hónapon belül elindítják az okosturizmus.hu weboldalt – jelentette be. Jelenleg is dolgoznak azon, hogyan lehetne Budapestet úgy átalakítani digitálisan, hogy a turisták (vagy akár a helyi fogyasztók) a leggyorsabban a legmagasabb minőségű szolgáltatást kapják, mindent egy rendszerben érhessenek el és vásárolhassanak meg. Elképzeléseiket az adásban egy példával is illusztrálta Rasztovits Dávid (lenti képünkön Ő látható): a Szabadság hídon átvillamosozó turista számára a jövőben a jármű belsejében elhelyezett nagy méretű LED-kijelzőn virtuálisan is megjelenne a budai vár és környéke, amit az ablakon kinézve éppen lát, felkínálva további információk elérését a várról, letölthető applikációt, vagy akár belépővásárlási lehetőséget.

 

 

A mai világban a főváros különböző részeit nem szabad külön-külön kezelni, hanem ezeket egymás mellé szükséges illeszteni, hogy ne csak fizikálisan (tömegközlekedéssel), hanem digitálisan is átjárhatóvá váljanak – hangsúlyozta. A felhasználói útvonalakat pedig úgy kell kialakítani, ami nem más, mint pszichológia, hogy újabb és újabb impulzusokat adjanak a turistának.

Arra a kérdésre, hogyan néz majd ki a világ turizmusa 2050-re, milyen szempontokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, Rasztovits Dávid a fenntarthatóságot emelte ki első helyen, azért, hogy ötven év múlva is el tudjunk oda utazni, ahova ma. A fenntarthatóság egyre fontosabb napjainkban, hiszen a drónok és egyéb eszközök segítségével láthatóvá vált, hogy az óceánokat eluralja a műanyag és a szemét.  Negatív példaként Thaiföldet hozta, amelyet 10-20 évvel ezelőtt még földi paradicsomként hirdettek, ahol hófehér a homok és türkizkék a tenger, mára pedig lezárták a turisták által korábban leglátogatottabb tengerpartokat, mert elpusztult az ökoszisztéma.

A digitális szakértő Thaifölddel Dubait állította szembe, ahol 12 éve mesterségesen építik a következő földi paradicsomot. Elmondta, ott a város szövetét, ökoszisztémáját a legmagasabb kritériumoknak megfelelve alakítják ki, tehát ők már a jövőben élnek, és úgy állították össze a szolgáltatásportfóliójukat, hogy az embereknek nem kell gondolkodniuk. Minden egymásra épül, és mindent el lehet érni egy központi platformon keresztül, aki oda utazik, egy irányított fogyasztói költés, egy irányított fogyasztói kultúra részese lehet.

Rasztovits Dávid és Érczfalvi András beszélgetését IDE kattintva meghallgathatják.