Az árfigyelés legelőször az élelmiszer-típusokra vonatkozóan a kiskereskedelmi szektorra fog összpontosítani úgy, hogy az elektronikus árfigyelő-rendszernek az év második negyedévének végére működnie kell.
Az élelmiszerárak gyors emelkedése egész Európában nehézségeket okoz a lakosság és a gazdasági élet valamennyi szereplője számára. A Gazdasági Versenyhivatal több gyorsított ágazati vizsgálatot is folytat a hazai élelmiszerágazatban: január 20-án a tej és tejtermékek, február 8-án pedig a tartós élelmiszerek piacán kezdett vizsgálódásba.
A vizsgálatokkal párhuzamosan a GVH felmérte a kapcsolódó nemzetközi kezdeményezéseket. Kiderült, hogy számos európai (például az osztrák, finn, görög, holland, portugál, román, svéd) versenyhatóság aktívan foglalkozik az élelmiszer-drágulás jelenségével, valamint több uniós tagállam (például Görögország, Németország, Románia) kormánya vagy hatósága alkalmaz, illetve használ különböző árfigyelő, árnyilvántartó alkalmazásokat.
A nemzetközi tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy a növekvő ártranszparencia, a fogyasztói árak összehasonlíthatósága fokozhatja a versenyt, ami hosszú távon is mérséklő hatással lehet az árakra, illetve erősítheti a vásárlói tudatosságot. Mindezek következtében a GVH elnöke versenypártolási javaslatot tett a kormánynak egy online árfigyelő adatbázis létrehozására Magyarországon, amelynek működtetését – a szükséges fejlesztések elvégzése után – a Gazdasági Versenyhivatal biztosítja.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter támogatta a kezdeményezést, ezért a felek közös munkacsoportot hoznak létre a lakosság számára is elérhető online árfigyelő adatbázis, illetve ahhoz kapcsolódó webes alkalmazás mielőbbi kifejlesztése, illetve a szükséges jogszabályi környezet kidolgozása érdekében. A már hétfőn megalakuló munkacsoport továbbá egyeztetést kezdeményez az érintett szakmai szervezetekkel.
A felek az online árfigyelő adatbázistól azt várják, hogy jelentősen megerősíti a transzparenciát, átláthatóvá teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárul a piaci verseny fokozásához, a túlárazás megakadályozásához, így összességében elősegíti, hogy az infláció az év végére egy számjegyűre mérséklődjön.
