Először is érdemes tisztázni, hogy egyáltalán mit is nevezünk mesterséges intelligenciának. Maga a fogalom nem új keletű, az Egyesült Államokban ugyanis már több mint 60 éve felmerült ez a téma. A gyakorlatban viszont csak a 2010-es években terjedt el. Ennek oka, hogy csak ekkorra állt már rendelkezésre akkora számítási kapacitás és adatmennyiség, amely szükséges az MI betanulásához – mondta az Inspyre ügyvezetője.
Borzák Péter megfogalmazása szerint az MI képes az adatok feldolgozása során azoknak az értelmezésére, amelyek alapján következtetéseket von le egy bizonyos, meghatározott cél teljesítése érdekében.
„Képzeljünk el például egy hatalmas gépjármű-összeszerelő üzemet, ahol nagy gondot okoz, hogy az egyes alkatrészek hol találhatók, milyen előrendelésben lévő termékekhez lettek félretéve vagy melyik munkaszakaszban érintettek. Itt sietnek a segítségünkre a gépi látáson alapuló és a képfelismerő algoritmusok. Ezeknek köszönhetően a dolgozónak elég pusztán lefényképezniük egy alkatrészt és a kapcsolódó alkalmazás már pár másodperc alatt azonosítja is azt, az összes hozzá kapcsolódó adat megjelenítése mellett” – fejtette ki a szakember.
Az algoritmusok bevetésével versenyelőnyhöz juthatnak a cégek
Ugyanakkor az MI-től egyelőre sokan tartanak. Kicsit hasonló ez, mint a faxgépek vagy az internet megjelenésekor, amikor eleinte sokan úgy gondolták, hogy nekik nincs szükségük erre az újdonságra, vagy esetleg túlságosan költségesnek találták annak bevezetését. Pedig – amint arra Borzák Péter felhívta a figyelmet – ma már az MI-hez kapcsolódó technológiák is elérhető áron implementálhatók. Ráadásul komoly versenyelőnyhöz juthat az, aki hamarabb kezdi el ezeket használni.
A teljes cikket elolvashatják az IoT Zóna honlapján!
