A Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke, aki a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány elnöki posztját is betölti, elmondta: a nagy kerékpáros körversenyek induló állomását újabban egyre gyakrabban más országba helyezik át, ami óriási lehetőség az adott desztinációnak, hiszen a legnagyobb nézettsége a versenyek rajtjának és finisének van.

A nézettség persze az egész verseny alatt óriási: a szervezők kimutatásai szerint a Giro d’Italiát 800 millió ember követi az interneten és a tévék képernyőin keresztül. Ráadásul elmondhatjuk, hogy nincs még egy olyan sportverseny, amely ennyire alkalmas lenne egy ország természeti és kulturális értékeinek bemutatására- teszi hozzá Princzinger Péter.

Így kezdődött

Az elnök felidézte: először 2005 táján, majd egy-másfél évvel ezelőtt merült fel az az ötlet, hogy Magyarországra kellene hozni az egyik nagy körverseny rajtját. Révész Máriusz kormánybiztos tavaly kapott felhatalmazást a kormánytól arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat a Tour de France és a Giro d’Italia szervezőivel, amelyekbe bevonta a Magyar Kerékpáros Szövetséget is.

A két körverseny közül ez utóbbi szervezői mutattak komolyabb érdeklődést egy magyarországi rajt iránt, amiben a kisebb földrajzi távolságnak, valamint az olasz és a magyar kerékpársport szereplői között meglévő személyes kapcsolatoknak is szerepük volt.

 

A magyar fél feladata az útvonal-biztosítás és a megfelelő egészségügyi kapacitások rendelkezésre bocsátása lesz a verseny első három napján. Mint Princzinger Péter elmondta, a Magyar Kerékpáros Szövetség 140 tagszervezete közül soknak bőven van megfelelő versenyszervezési tapasztalata, ezt az olasz szervezők rendelkezésére tudják bocsátani.

Ezenkívül, amint véglegessé válik az útvonal, fel kell készíteni az érintett településeket és a környéken élőket arra, mivel fog járni a verseny megrendezése.

50 ezer vendég, hatalmas marketingérték

A Magyar Kerékpáros Szövetségnek azon is gondolkodnia kell, hogyan lehetne később olyan programokat, pl. amatőr versenyeket, teljesítménytúrákat kapcsolni ezekhez az útvonalakhoz, hogy abból közép- és hosszú távon a kerékpársport is profitáljon. Az elnök szerint tanulságos volt végignézni, hogy az idei Giro két hegyi szakaszát órákkal a mezőny megérkezése előtt amatőrök százai teljesítették – ezt a lehetőséget több utazási iroda termékként értékesítette.

A jövő évi rajtra 12-15 ezer olasz szurkolót, valamint legalább ugyanennyi más nációjú szurkolót, a csapatokkal és az újságírókkal együtt nagyjából 50 ezer vendéget várnak a magyar szervezők.A verseny különleges lehetőségnek kínálkozik arra, hogy olyan látogatókat is megszólítsunk, akiket eddig nem tudtunk – hangsúlyozta Princzinger Péter. A holland rajt megrendezésének megvalósíthatósági tanulmányában szerepel egy adat, miszerint minden, a rajt megrendezésére fordított euró két eurót fial.

Az is értékes lehetőség, hogy közel kétszáz országban jelenik majd meg a tavaly teljesen megújult Magyarország-márka a verseny alatt, majd a verseny után egy évig a Giro d’Italia kommunikációjában. Utána pedig már csak tőlünk függ, még mit hozunk ki belőle – hangsúlyozta a szakember.

Áfacsökkentés, rejtett tartalékok, megújuló marketing

Princzinger Péter a szálláshely-szolgáltatások áfájának 18-ról 5 százalékra történő csökkentése kapcsán elmondta, hogy ennek legfontosabb hatásai a nemzetközi versenyképesség javulása és a foglalkoztatás fehérítése lesznek.

A turisztikai kereslet várható alakulásáról szólva kifejtette: a turizmusfejlesztési stratégia alapgondolata, hogy ahazai turizmus adottságai sokkal jobbak, mint ami a benne részt vevő vállalkozások üzleti eredményein látszik. Az ágazat szereplői előtt áll az a feladat, hogy feltárják a rejtett tartalékokat. A külföldi turisták mellett nagymértékben növekszik a belföldi turizmus is, köszönhetően például a SZÉP kártya felfutásának, amely a cafeteria-szabályok módosítása miatt az egyetlen adómentes tétel maradt.

Mivel a globális turisztikai piac folyamatosan bővül, a külföldről Magyarország felé irányuló érdeklődés gyakorlatilag „végtelennek” tekinthető, a keresletnövekedésből csak akkor nem profitálunk, ha nem akarunk. Ennek érdekében egyrészt a marketingkommunikációt kell megújítani, és áttérni a digitális platformokra, másrészt orvosolni a minőségi problémákat, aminek eszközei az ellenőrzés szigorítása, a kiváló szolgáltatók elismerése és a védjegyrendszerek felülvizsgálata.

Elmondta azt is, hogy a munkaerő-utánpótlásban óriási a szakmai szervezetek felelőssége, és szerepük nélkülözhetetlen a most megújuló szakképzési rendszerben.

A teljes interjút itt hallgathatják meg. A műsorvezető Szűcs Péter.