A Magyar Telekom rendkívül jól teljesített tavaly. Az adatforgalma nőtt, a mobil hálózaton 19 százalékkal, a vezetékes hálózaton 23 százalékkal, egy ügyfél átlagos adathasználata pedig 11,7 gigabájtról 13,2 gigabájtra emelkedett.

„Sikerült az elemzőket, így minket is alaposan meglepnie a Magyar Telekomnak. A tavalyi 4. negyedévben a profitot 27 milliárd forintra vártuk, de 9 milliárddal jobb lett, ami azért egy 33 százalékkal erősebb nyereség” – kommentálta a profitszámot az Erste vezető elemzője. Ebben szerinte szerepet játszott, hogy az Erste várakozásaihoz képest erőteljesebben alakultak a telekommunikációs cég bevételei, és a pénzügyi költségek is alacsonyabbak lettek.

„Csökkent a nettó adósságállomány mintegy 100 milliárd forinttal az elmúlt 1 évben, és a kamatköltségek is csökkentek. Az effektív adórátája a cégnek a 20 százalék körüli szintről 15 százalékra mérséklődött" – részletezte a jobb eredmény hátterét Miró József.

„Egyértelműen az adatforgalom húzta magával a Magyar Telekom számait, mint ahogy az inflációnak megfelelő szolgáltatási áremelés is sokat jelentett a cég nyereségességében. Látszik, hogy sokkal többet fogyasztunk adatot mind a mobilhálózatokban, mind a vezetékes interneten. A tavalyi eredmény után idén 100 forintos részvényenkénti osztalékfizetés lesz. Fontos lépés az is, hogy a tavalyi 24 milliárd forintos sajátrészvény-visszavásárlási program után idén 39,1 milliárd forint hasonló részvényjuttatási program várható” – összegezte a Magyar Telekom bejelentéseit Miró József.

A vállalat az elmúlt 5 évben hálózatfejlesztésre több mint 300 milliárd forintot fordított, befejezték a 3600 mobil bázisállomás korszerűsítését, kapacitásbővítését. Az 5G lefedettség a 2023-as 65,98 százalékról 74 százalékra nőtt. A társaság most azt fontolgatja, hogy a mobiltornyait külön cégbe szervezheti ki, ami 10 és 20 százalék közötti felértékelődést jelenthet a teljes csoportra vetítve.

Németország gazdasági és külpolitikai átalakulás előtt áll – jöhet az adósságfék megváltoztatása

A Reuters értesülései szerint 2 németországi gyárát is autó helyett haditermelésre állítaná át a Rheinmetall.

„Március 24-ig szavazhat meg a régi Bundestag új törvényeket. A tervek szerint addig megszavazhatnak egy új alkotmánymódosítást kétharmados többséggel a régebbi pártok. Így lehetne biztosítani a 200 milliárd eurós alapot, amit honvédségi fejlesztésekre költhetnének. Így lehetne kihagyni az AfD-t abból, hogy alkudozni kelljen vele a szavazásról” – állította a Reggeli Monitorban az Erste részvényelemzője.

Szerinte az, hogy kétpárti kormány alakul, sokat segíthet majd Németország gazdasági kormányozhatóságán, főleg úgy, hogy a leendő kancellár, Friedrich Merz rendelkezik gazdaságvezetői tapasztalatokkal is.

„A cél az, hogy a GDP-növekedés visszatérjen az évi 2 százalékos ütemre. Az elmúlt években inkább stagnálás és kicsi visszaesés volt. Ebben segíthet az adópolitika, illetve az energia- és a klímapolitika” – sorolta várakozásait Nagy András.

Az Erste részvényelemzője szerint a társasági adó csökkentése sokat segíthet a német cégek gazdálkodásában. A tervek szerint az effektív adókulcsot 30-ról 25 százalékra vinnék le. Ez inkább a belső piacra termelő tőzsdei vállalatok számára lenne jótékony hatású.

„Az adócsökkentésnek a lakosság is nyertese lehetne, mert kevésbé lenne progresszív. Továbbá a Zalando kiskereskedelmi cég is nyertese lehetne ennek a politikának, de akár BASF és a Thyssenkrupp is idesorolható, mint ahogy az autóipari cégek is” – összegezte gondolatait a részvényelemző.

Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét és Nagy Andrást, az Erste részvényelemzőjét Nagy Károly kérdezte a szerdai Reggeli Monitorban. A beszélgetésből kiderült még, hogy:

  • a Magyar Telekom tőzsdére viheti-e a mobiltornyos cégét;
  • mennyire indulhatnak el a német hadikiadások;
  • hogyan változik a német ipar- és energetikai politika.