„Elsősorban a lengyel és a magyar részvénypiac lehetne egy orosz-ukrán tűzszünet elsődleges nyertese. Elindult erre a spekuláció. Emiatt Európa az idei évben felülteljesít. A TOP 10 legjobban teljesítő részvényindexből 8 európai. Ezen belül is Kelet-Közép-Európa nagyon előkelő helyen van" – mondta el az elmúlt időszakról szóló benyomásait Nagy András, az Erste részvényelemzője.
A szlovén, a lengyel és a magyar tőzsde tudott az elmúlt hetekben a legnagyobb mértékben emelkedni. Csak idén a BUX megközelítőleg 11 százalékot emelkedett. „A befektetők azt árazzák, hogy automatikusan csökken egy piac kockázata, ha már csak egy tűzszünet kialakul. Ha az itteni cégek csak ugyanazt a profitszintet hozzák, már akkor is kevésbé kockázatosnak számítanak. Az újjáépítésben érdekelt társaságok nagyot profitálhatnak, mint ahogy szállítmányozásban érdekeltek is" – részletezte Nagy András. Megemlítette azt is, hogy a magyar vállalatok közül az OTP számára jelentene nagy lökést az orosz-ukrán béke, mert mindkét országban vannak leánybankjai, amelyek aktívan működnek.
Az európai cégek számára, főleg a pénzintézeteknek, felfutást jelenthetne az Oroszország elleni szankciók fokozatos feloldása is. A magyar vállalatoknál még a Richter és a MOL számára jelenthetne nagy lökést a háború befejezése, de a légitársaságok közül a Wizz Air is jól járhatna az újra megnyíló ukrán légtérrel. A Wizz Air úgy számol, hogy tűzszünet esetén 6-8 hét után újra repülne Ukrajnában, de oroszországi működéshez itt is a szankciók feloldására lenne szükség. A háború befejezése értelemszerűen a hadiipari vállalatok számára nem lenne kedvező.
Senki nem hitt a szemének, akkora lett a magyar infláció
„Mi is egy alacsonyabb, 4,9 százalékos inflációt vártunk, az, hogy a tényadat 5,5 százalékos lett januárban, egyértelműen negatív meglepetés. Az áremelkedés mértéke minden kategóriában kifejezetten meglepő volt. Intenzívek voltak az átárazások, ami kifejezetten rossz hír az év egésze szempontjából. Nem horgonyzott a magyar inflációs várakozás" – mondta el meglátásait Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
Úgy látja, hogy a forint tavaly a negyedik negyedévben indult ütemes gyengülése, az infláció mértékével emelkedő adóterhek, illetve a sokat emelkedett üzemanyagárak, illetve a nagyot emelkedő minimálbér és garantált bérminimum mind-mind felfelé hajtották az áremelkedés ütemét. „Ezeket mind érvényesítik a gazdasági szereplők. Az 5,5 százalékos mutató miatt automatikusan felfelé vittük az előrejelzésünket, és 5 százalékos átlagos inflációt várunk 2025-re. Még inkább valószínűtlen, hogy a következő időszakban, akár az új jegybanki vezetés csökkentheti a 6,5 százalékos alapkamatot" – összegezte az inflációs hatásokat Nyeste Orsolya.
Nagy Károly interjúiból kiderült még, hogy az autóipar hasznot húzhatna-e az orosz-ukrán békéből. Milyen mértékben emelkedhetett a magyar lakosság elkölthető jövedelme? Meddig tolódhatott ki a további magyar kamatcsökkentés?