A 2024-es uniós választásokra fordulva ülésezik most éppen Strasbourgban az Európai Parlament. A parlament elnöke, Roberta Metsola több ország újságíróival folytatott kötetlen beszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy szerinte több, erősebb és nyitottabb Európai Unióra lenne szükség. Rossz üzenetnek tartotta, hogy Romániát és Bulgáriát tavaly év végén nem vették fel a Schengeni övezet tagállamai közé, aminek szerinte legközelebb nem szabad megtörténnie, mert a két tagállam, meglátása szerint már a csatlakozáskor megdolgozott ezért.
"Nem a többség akarja tönkretenni az EU-t, a többség építeni és erősebbé szeretné tenni Európát. A magyar választóknak pedig azt üzenem, hogy legyenek Európa-pártiak" - mondta Roberta Metsola, az EP elnöke. Szerinte erősebb és jobb hely lesz Európa, ha mindenki közösen tesz érte Az Európai Parlament jelenlegi ciklusában továbbra is a klímabarát intézkedések fokozását, a fiatal munkanélküliség csökkentésére való koncentrálást, illetve az orosz és kínai energiafüggőség csökkentését nevezte a legfontosabb feladatoknak. Emlékeztetett viszont arra, hogy 10 évvel a lampedusai menekültekkel telezsúfolt hajó tragédiája után sincs egységes és valódi kezelése a migrációs problémának.
Az Európai Parlament egyik alelnöke, Heidi Hautala szintén újságírók előtt arról beszélt, hogy fontos az orosz energiaforrásoktól való függőség csökkentése. Nagy eredménynek tartja az Európai Unió zöld átállását, az úgynevezett Green Dealt is. Megemítette, hogy a háború utáni időszakra készülve, tervet és programot kell készíteni Ukrajna újjáépítésére is A tagállami döntések vétóját egy-egy ország által, ő is, illetve Rainer Wieland alelnök is komoly problémának nevezte. Wieland szerint el kellene gondolkodni a nagy horderejű kérdések eldöntésénél az úgynevezett szuper-minőségi többségben. Ez azt jelentené, hogy ha a tagállamok 85 százaléka, vagy a népességet 75 százalékban a területén tudó államok többsége egyetért, akkor azt döntést tekintsék elfogadottnak. Általános vélekedés az EU-n belül az is, hogy a tagjelölt országokkal is közölni kell, hogy mire számíthatnak a jövőben, és főleg a balkáni országokkal kellene végérvényesen közölni, hogy reális időtávon belül az Európai Unió tagjai lehetnek, vagy sem.
Az Európai Parlament megerősítette, hogy 300 milliós eurós költségvetési keretből 2025-ig fejlesztik az EU védelmi képességeit, közös fegyverbeszerzésekkel. Legalább 3 tagállamnak kell résztvennie a konzorciumban ahhoz, hogy ebből a keretből fegyverek beszerzésére költhessenek, ezen törekedni kell kis- és középvállalkozások alkalmazására is.
Az Európai Parlament ma jóváhagyta Iliana Ivanova (Bulgária) kinevezését az innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős uniós biztossá.
A képviselők kedden megszavazták Iliana Ivanova, az innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztos kinevezését. 522 képviselő szavazott igennel, 27 ellene, 51 tartózkodott. Szeptember 5-én az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság háromórás meghallgatást tartott Iliana Ivanovával, hogy felmérje, alkalmas-e Marija Gabriel helyére, aki május 15-én lemondott uniós biztosi tisztségéről, hogy Bulgária miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere legyen.
A Parlament kedden megszavazta a megújulóenergia-irányelv módosítását, ezzel is segítve az európai zöld megállapodásban és a REPowerEU tervben vállaltak teljesítését. A Parlament által elfogadott, a tagállamokból álló Tanáccsal már informálisan egyeztetett jogszabály-módosítás célja, hogy 2030-ra 42,5 százalékra nőjön a megújuló energiaforrások aránya az EU végső energiafogyasztásán belül. Ezzel együtt a képviselők 45 százalékos részarányt tartanának kívánatosnak az egyes tagállamokban. A tervezett intézkedéseknek köszönhetően gyorsabb lesz az új erőművek, például a nap vagy a szél energiáját hasznosító létesítmények, valamint a meglévő rendszerek átalakításának engedélyeztetése is. A nemzeti hatóságoknak 12 hónapon belül le kell folytatniuk az új létesítmények engedélyeztetési eljárását, amennyiben azok megújuló energiaforrások hasznosítására kijelölt célterületen találhatók. Az eljárás időtartama máshol sem haladhatja meg a 24 hónapot.
A megújuló energiaforrások térnyerésétől azt várják a jogalkotók, hogy a közlekedsi ágazatban 2030-ig 14,5 százalékkal csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása a korszerű bioüzemanyagok és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, például a hidrogén nagyobb arányú használatával.
