A KSH statisztikája alapján április volt az a hónap, amelynek a dinamikája „húzta magával” az egész időszakot, míg összességében az első négy hónap forgalmának bővülése 1 százalékon belül maradt. A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ elemzése szerint a fővárosban áprilistól menetrendszerűen induló tavaszi pezsgés: a hirtelen bővülő programkínálat, és ezen belül is a BFTK nemzetközi hírű, szezonális kulturális-művészeti programjai is – mint: a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Budapesti Tavaszi Vásár és Hagyományőrző Kulturális Fesztivál –kedvező hatást gyakoroltak a beutazó turizmusra. Áprilisban 328.156 külföldi vendég (+2,4 százalék) 810.409 vendégéjszakát (+4,2 százalék) töltött el a fővárosban. A negyedik hónap összes vendégéjszakaszáma (külföldi és hazai együtt) meghaladta a 900 ezret.

Ha a teljes első négyhavi időszakot nézzük, árnyaltabb eredményt kapunk: januártól áprilisig 1.255.103 vendég (+0,9 százalék) kereste fel a fővárost, akik összességében 2.923.184 vendégéjszakát (+0,7 százalék) töltöttek Budapesten. A külföldi vendégek száma átlépte az 1 milliót, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig a 2,5 milliót. A hiány a belföldi vendégeknél mutatkozott, akik valamivel kevesebben érkeztek, mint tavaly, és lényegesen, 2,8 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a fővárosban (203.848 belföldi vendég, 392.160 vendégéjszaka). Érdekesség, hogy amíg a külföldi vendégforgalomnak a programokban leginkább gazdag áprilisi hónap adott igazi lendületet, addig a legtöbb hazai vendég egyértelműen március hónapban érkezett Budapestre, az április inkább már visszaesést hozott a belföldi forgalomban.

Bíztatóan növekvő szállásdíj-bevételek, kiugróan jó foglaltság áprilisban

A kereskedelmi szálláshelyek összesített bruttó szállásdíj-bevétele kiemelkedő mértékben (+6,4 százalék) növekedett az első négy hónapban — és az ütemesen zajló szállodaátadások, a régóta nem látott mértékben élénkülő hotelpiac további bővülésre enged következtetni. A kedvező trendet árnyalja, hogy a mintegy 38,6 Mrd forintnyi szállásdíj-bevétel 90 százalékban a külföldi vendégeknek köszönhető: minden korábbi, bizakodásra okot adó jel ellenére sem sikerül áthidalni a külföldi és a belföldi vendégkör jövedelmezősége közötti anomáliát. A kereskedelmi szálláshelyek 60 Mrd Ft-ot meghaladó összes bruttó árbevétele (+4,8 százalék) is hasonló (90/10) arányban oszlik meg a külföldi és a hazai vendégek között.

A szállodai szobák bruttó átlagára (22.857 Ft) és a REVPAR (14.782 Ft) a január-áprilisi időszakban számottevően, 5 százalék körüli mértékben növekedett, ami tovább erősíti Budapest turisztikai versenyképességét a régióban és globálisan is. A kapacitás-kihasználtság terén is sikerült javítani: a kereskedelmi szálláshelyeknél a január-áprilisi időszakban 64,7 százalék, a szállodáknál 66,2 százalék volt a szobák kihasználtsága, ami nem kis mértékben az április havi, 80 százalékot is meghaladó töltöttségnek köszönhető. A legnépszerűbb szállodai kategória a 4 csillagos volt, ahol a teljes I-IV. havi időszakban 72,4 százalékos, áprilisban pedig rekordmagas, 86,3 százalékos foglaltságot sikerült realizálni!

Küldőországok: töretlen brit dominancia, 10 százalék feletti növekedés a francia és az ír piacon

A küldőpiacok rangsorában január óta megfigyelhető, lassú átrendeződés a tavaszi hónapokban is folytatódott, néhány érdekes mellékzöngével. Az első négy hónap összesített adatai alapján Budapest legnagyobb nemzetközi küldőpiaca továbbra is az Egyesült Királyság (107.281 vendég, 282.521 vendégéjszaka). A képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán Olaszország (69.497 vendég, 201.097 vendégéjszaka), illetve Németország (76.694 vendég,183.374vendégéjszaka). Az Egyesült Államok a 4. helyen áll (67.350 vendég, 157.598 vendégéjszaka). A további rangsor így alakul: ötödik Oroszország (41.460 vendég, 135.896 vendégéjszaka), mögötte Franciaország(44.979 vendég, 121.777 vendégéjszaka), a hetedik Izrael (33.717 vendég, 113.471 vendégéjszaka), míg a 2018. évi bravúr után némileg visszaszorulva, nyolcadik helyen zárt Spanyolország (36.991 vendég, 99.010 vendégéjszaka). A tízes lista végén ismét a két domináns ázsiai küldőpiac: a Koreai Köztársaság (48.839 vendég, 75.245 vendégéjszaka) és szorosan mögötte Kína (43.624 vendég, 71.194 vendégéjszaka) áll.

Ha az egyes piacok budapesti vendégéjszakáinak dinamikáját nézzük, a kiemelt stratégiai és feltörekvő piacok között első helyen az a Koreai Köztársaság végzett, (+34,4 %-kal), amely az utóbbi hetekben nap mint nap szerepelt a híradásokban, az elmúlt hét évtized legnagyobb belföldi turistahajó-katasztrófája kapcsán. Ma szinte megjósolhatatlan, hogy a Hableány utasainak tragikus balesete milyen mértékben fogja meghatározni nem csupán a tragédiában közvetlenül érintett dél-koreai, de akár a teljes nemzetközi beutazó turizmus alakulását Budapesten. Mindettől függetlenül, némi meglepetés már az áprilisi számok után is tapasztalható, főként Ázsiát tekintve: a BFTK részéről is kiemelt feltörekvő piacunknak tekintett Indiából jelentős visszaesést mértek áprilisban, de ettől még a teljes I-IV. havi időszak mérlege egyértelműen pozitív (köszönhetően India január-február havi „szárnyalásának”). A 22.340 indiai vendégéjszaka +4,8%-os növekedéshez volt elegendő a januártól áprilisig terjedő időszakban – nem beszélve a vendégérkezések 11,3%-os bővüléséről. Ez jócskán felülmúlja azt a növekedést, ami a szakma részéről kitüntetett figyelemmel kísért kínai piacon tapasztalható az év eleje óta (+4,2-4,3%-os növekedés mind a vendégérkezések, mind a vendégéjszakák dimenziójában). Az április legnagyobb nyertese Ázsiából egyébként a japán piac, ahonnan mintegy 40%-kal több vendég érkezett ebben a hónapban – nem függetlenül a szabadságolási csúcsszezontól, amit a japánok hagyományosan április-májusra időzítenek.

Mindent összevetve, Budapest kulcsfontosságú (elsődleges) és főbb feltörekvő (másodlagos) piacai közül az első négy hónapban a legerőteljesebb növekedést – vendégéjszakák tekintetében – az alábbi piacok mutatták:

  1. Koreai Köztársaság            (+34,4%)
  2. Ukrajna                                 (+16,9%)
  3. Írország                                 (+16,1%)
  4. Csehország                          (+10,4%)
  5. USA                                       (+10,3%)
  6. Franciaország                     (+10,2%)
  7. Egyesült Királyság              (+7,5%)

Japán                                    (+7,5%)

Egyértelmű stratégiai kulcsszereplőnek tekinthető Budapest piacán az Egyesült Királyság – Egyesült Államok – Franciaország trió, hiszen ezek a piacok mind a vendégforgalom abszolút számait, mind pedig azok hosszabb távú dinamikáját tekintve az élvonalba sorolhatók. Örvendetes a cseh vendégforgalom év eleji dinamikája is, hiszen a csehek eddig jellemzően a vidéki régiókat (Nyugat-és Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország, Balaton) keresték fel, az utóbbi időben ugyanakkor elkezdték felfedezni Budapestet is. A dublini Holiday World Show-n megvalósult, intenzív budapesti jelenlét kapcsán beigazolódni látszanak a BFTK várakozásai, hiszen az ír piacon az utóbbi időben komoly áttörés tapasztalható: a január-áprilisi 11.205 ír vendégérkezés (+15,2%) és a 31.015 ír vendégéjszaka (+16,1%) lényegesen több, mint amekkora érdeklődés mutatkozott a főváros iránt néhány közelebbi, szomszédos piacunkon. A 2019-es év egyik nagy ígérete lett Görögország, ahonnan az év első négy hónapjában csaknem 17 ezren érkeztek Budapestre, és több mint 44 ezer vendégéjszakát töltöttek el a fővárosban: mindezzel Görögország fölkerült Budapest küldőpiaci térképére, méghozzá a holland, a lengyel, a cseh és a svéd piaccal azonos súlycsoportban. A nyári hónapokban mindamellett számítani lehet még további, jelentős átrendeződésekre a főváros turizmusának küldőpiaci szerkezetében.

A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint, ha az egyéb szálláshelyek forgalmát is ide vesszük, akár meg is duplázhatnánk a KSH számait. Bán Teodórával Imre Lőrinc beszélgetett.