Tovább viszi a jegybank a Növekedési Hitel Program Hajrát, a keretösszeget pedig 2500-ról 3000 milliárd forintra emelte.
A kihelyezett olcsó források kétharmadát mikro- és kisvállalkozások kapták meg. Többségét a kereskedelemmel foglalkozó cégek, feldolgozóipari vállalatok és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozások. Eddig 31 ezer kis- és középvállalkozás részesült ebből a rendkívül olcsó forrásból. 2050 milliárd forintot hitelezett ki a Magyar Nemzeti Bank a kereskedelmi pénzintézeteken keresztül. A gazdaság talpra állásáig a jegybank folytatja a programot. Patai Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke jelentette be a megemelt keretösszeget.
Update RequiredTo play the media you will need to either update your browser to a recent version or update your Flash plugin.
Az MNB teljes sajtótájékoztatóját itt tekinthetik meg. Az első negyedévben az OTP Bank adta a legtöbb kedvezményes hitelt jegybanki forrásból. Ennek elismeréseként díjat vehettek át. Wolf László vezérigazgató-helyettes közölte, hogy eddig csaknem 10 ezer vállalkozással kötöttek szerződést több mint 500 milliárd forint értékben.
Az áprilisban elindított NHP Hajrában elérhető hitelek iránt továbbra is jelentős érdeklődés mutatkozik a vállalkozások oldaláról, már több mint 21 ezer kkv jutott kedvező kamatozású forráshoz. A közel 1500 milliárd forintnyi megkötött szerződés több mint felét a működést segítő forgóeszközhitelek tették ki, míg egyharmada új beruházások megvalósulását támogatta. A harmadik alkalommal átadásra kerülő Növekedési Hitelprogram Hajrá Kiválósági Díjat a Magyar Bankholding nyerte el kiemelkedő hitelezési aktivitásával.
Február 21-ig 50 milliárd forint összegű új szerződést kötöttek a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja második szakaszában - mondta Fábián Gergely, az MNB főosztályvezetője.
A szakértők úgy vélik, hogy a konstrukció bizonyos szegmensekben tovább növelheti az ingatlanárakat. Az első lakásvásárlók pedig főként az olcsóbb ingatlanokat például a paneleket és garzonokat keresik majd.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége veszélyesnek tartja a debreceni CATL gyárban a magyar munkaerő kínaira cserélését, hiszen az üzem kínai dolgozói a külföldi munkavállalási kvótán kívüliek.