Az MNB csütörtökön publikálta a Hitelezési folyamatok című elemzésének februári kiadványát.
A kiadványról tartott tájékoztatón Vonnák Balázs, az MNB igazgatója elmondta: a jegybank szakértői szerint a növekedési hitelprogramban az idei második negyedévtől várható élénkülés.
Az MNB-ben arra számítanak, hogy a második szakaszban meghirdetett 500 milliárd forint hitel "el fog menni" - tette hozzá.
Lassuló vállalati hitelállomány
Fábián Gergely elmondta: a vállalati hitelállomány csökkenése 2013-ban jelentősen lelassult. Míg a korábbi években a vállalati hitelek állománya éves összehasonlításban 3-4 százalékkal mérséklődött, addig 2013 negyedik negyedévében 1,2 százalékos volt a vállalati hitelek éves csökkenése. A vállalatok forinthitel-állománya főként a növekedési hitelprogram első szakasza következtében bővült, a devizahitel-állomány eközben jelentősen csökkent.
Kifejtette: 2013 utolsó negyedévében a vállalati hitelek törlesztései mintegy 181 milliárd forinttal haladták meg a hitelfolyósításokat, a növekedési hitelprogram új szerződései visszafogottak voltak a tavalyi év végén.
A kkv-szektort tekintve az éves növekedési ütem pozitív maradt 2013 utolsó negyedévében, bár a felmérések szerint a bankok döntő többsége nem változtatott a szigorú hitelfeltételeken.
A piaci alapú forinthitelek kamatai tovább mérséklődtek a jegybanki kamatcsökkentésekkel párhuzamosan, így az átlagos kamatfelár 2 százalékpontos szinten maradt. A kedvezőbb kamatfeltételek elsősorban a bankok által piaci alapon hitelképesnek ítélt, inkább a nagyobb vállalatok hitelkondícióit jellemezték - mondta az előadó.
Fábián Gergely kifejtette: a szűken vett kkv-hitelállomány, akárcsak a harmadik negyedévben, az év utolsó három hónapjában is bővülni tudott. A negyedik negyedévi visszaesés a rövidtávú hiteleknél volt jellemző, az adatok szerint a forinthitel-kihelyezések terén nem volt komoly a csökkenés - tette hozzá.
Az MNB elemzése arra is rávilágít, hogy a háztartások folytatták a hitelállomány leépítését. Egyaránt csökkent a forint- és a devizahitelek lakossági állománya. Az új kihelyezések összege némileg elmaradt az előző negyedév szerződéskötéseitől, de így is kedvező volt: a hitelnyújtás 30 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának értékét.
Másfél éve folytatódott a fogyasztási hitelfeltételek enyhítése, miközben a lakáshitelek feltételei érdemben nem változtak.
A megvalósult ügyleteknél a teljes hiteldíj mutató (THM) az alapkamat mérséklődésével párhuzamosan csökkent, a lakáscélú hitelek esetében 8,8 százalékra, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében pedig 11 százalékra. A lakáscélú hitelek felára azonban továbbra is magasnak számít régiós összehasonlításban - emelte ki Fábián Gergely.
Február 21-ig a növekedési hitelprogramban résztvevő bankok mintegy 50 milliárd forintnyi szerződésről szolgáltattak adatokat a jegybanknak, ami 1292 vállalkozáshoz kapcsolódóan 1497 hitelügyletet jelent.
A második negyedévre várják a rohamot
Vonnák Balázs elmondta: a növekedési hitelprogram igénybevételében inkább 2014 második negyedévétől várható felívelés, így a hitelfelvételek nagyobb részére 2014 második félévében kerülhet sor, ami az uniós támogatásokból befolyó összegek nyárra várható megismerése mellett a beruházásokat általában is jellemző szezonalitásnak tudható be.
A jegybanki elemzésből kiderül: az eddig leszerződött összeg döntő részét, összesen 49,2 milliárd forintot az I. pillér keretében kötötték le a hitelintézetek, míg hitelkiváltási céllal kevesebb mint 1 milliárd forintra történt szerződéskötés. Ennek oka alapvetően az, hogy a hitelintézetek óvatosak lehetnek a hitelkiváltásra rendelkezésre álló 10 százalékos felsőhatár elérésével, ugyanis annak a keretösszeg-kimerítésekor, illetve a lehívási időszak végén kell megfelelni - olvasható a jegybanki elemzésben.
